Az országos visszhangot kiváltó pengeváltás a prágai köztévé vitaműsorában kezdődött. Zeman, a baloldali független jelölt ott kérdezte meg a jelenlegi külügyminisztertől: Igaz-e, hogy nem sokkal a rendszerváltás után, az elnöki iroda vezetőjeként azt tanácsolta Václav Havel akkori államfőnek, kérjen bocsánatot a szudétanémetektől meghurcoltatásuk miatt, s fontolja meg elkobzott vagyonaik visszaszolgáltatásának lehetőségeit. Politikai ellenfele kitért a konkrét válasz elől, ugyanakkor leszögezte: húsz éve az emberi alapjogok chartáját beemeltük az alkotmányunkba, s ezzel a Benes-dekrétumok érvényességét megszüntettük. Egyébként pedig mindig azt tartottam, hogy a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítése lakóhelyükről bűntett volt, mert a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. A nemzetközi joggyakorlat mai értékrendje szerint súlyosan megsértették az alapvető emberi jogaikat, s ezért napjainkban Benes elnököt és az akkori kormányt alighanem Hágában vonnák felelősségre – közölte. Másnap megszólalt az államfő is: – Régóta tudom, hogy ő így gondolkodik, de nem vártam, hogy ennek az elnökválasztási kampányban is hangot ad, amit soha nem tudok neki megbocsátani. A cseh közvélemény nem lehet közömbös a háború utáni rendezés megkérdőjelezése iránt. Tartok attól, hogy külügyminiszterünk kijelentései súlyt adhatnak az ilyen próbálkozásoknak. Véleményével semmibe vette hazánk történelmét, s emiatt cseh emberként veszélyeztetve érzem magam – nyilatkozta.

A herceg nem maradt adós a válasszal: – Soha nem vontam kétségbe a második világháborút követő elrendezést. A Benes-dekrétumokat két évtizeddel ezelőtt megszüntették, ám visszamenőleges hatály nélkül. Miként a németek tették az 1938-as müncheni diktátummal. A cseh–német megbékélési nyilatkozat is leszögezi, hogy a történtek miatt senkinek sincs jogcíme vagyoni kárpótlásra, de főleg morális meggondolásból, ma már nyíltan kijelenthetjük: ami a szudétanémetekkel történt, az a mai értékrendünk alapján elfogadhatatlan. Václav Havel szerint a tragédia oka az volt, hogy annak idején a náci szellem megrontott bennünket is. Ma azonban már a népirtást szigorú törvények tiltják, amelyek alapján ítélkezik a hágai Nemzetközi Bíróság. Ugyanakkor mindenki számára világos, hogy a múltba nem térhetünk vissza – közölte.

Ezután sem csendesedett le a hangzavar, ezért a herceg vasárnap este rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amelyen valóságos gyűjteményt olvasott fel vetélytársának korábbi megnyilatkozásaiból. Bizonyítva, hogy ő már 2002-ben kijelentette: a Benes-dekrétumok már „kioltódtak”, a szudétanémetek meghurcolása pedig a „sztálini megoldások” alapján történt. Ennek ellenére Zeman most a hírhedt dokumentumot húzta elő, hogy támadja a herceget, s azzal vádolja meg őt, hogy megbélyegezte Benes elnököt, akinek a népszerűsége a történészek árnyaltabb megítélése ellenére az átlagpolgárok körében mostanság is jelentős. A meglehetősen átlátszó manipulációban a jelenlegi államfő is aktívan részt vesz. Így aztán Karel Schwarzenbergnek a pénteken és szombaton sorra kerülő voksolás előtt valójában két erős és ravasz politikai ellenféllel kell megküzdenie.