Többen megsebesültek. A palesztin területen eközben második napja tartottak az izraeli hadműveletek, amelyekben eddig tizenhárom fő vesztette életét. A légierő mintegy száz célpontra mért csapást a világ egyik legsűrűbben lakott övezetében, ahol különös gondot kell fordítani a gyakorlatilag fegyverarzenál között élő polgári lakosság megkímélésére. Palesztin források szerint az áldozatok fele civil. Mint arról lapunk beszámolt, egy izraeli támadásban megölték szerdán Ahmed al-Dzsabarit, a Hamasz katonai szárnyának vezetőjét, valamint a gépkocsijában vele lévő utast, aki szintén a Hamaszhoz tartozott. Gáza városban nagy tömeg gyűlt össze a számos, Izrael elleni támadásért, valamint Gilad Salit tizedes nemzetközileg is nagy vihart kavart 2006-os elrablásáért felelősnek tartott al-Dzsabari temetésén; sokan bosszút esküdtek haláláért. Megölése a legjelentősebb „célzott likvidálás” volt Izrael négy évvel ezelőtti gázai hadjárata óta.

– Mindig lehet háborúzni, mindig lehet provokálni Izraelt – mondta Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete csütörtöki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére: miért éppen most újult fel az izraeli–palesztin konfliktus? Mint hozzátette, „a Közel-Kelet játékszabályai szerint időnként meg kell mutatni az erőt az elrettentéshez”. – Úgy tűnik, a terroristák azt a következtetést vonták le (az elmúlt időszakból), hogy Izrael gyenge. De nem az: világos üzenetet küldünk –mondta Mor, aki szerint precíz, világos céllal indított hadműveletről, nem pedig teljes háborúról van egyelőre szó. Ugyanakkor nem lehet kizárni szárazföldi erők bevetését sem, a fejlemények függvényében.

A konfliktus felújulása nyomán beindult a nemzetközi diplomáciai gépezet. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Barack Obama amerikai elnök is egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Az amerikaiak kiálltak Izraelnek az önvédelemhez való joga mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda éjjeli ülésén is, amelyet Egyiptom, Marokkó, valamint a palesztinok kérésére hívtak össze.

Gáza a Sínai-félsziget után újabb jelentős tesztnek veti alá Egyiptom és Izrael kapcsolatát, a kettejük közötti stratégiai békeszerződés tartósságát is. A Hoszni Mubarak volt államfő uralmának megdöntését követően megváltozott kairói helyzetet jól érzékelteti az éles nyelvezet, amellyel Mohamed Morszi, az arab világ legnépesebb országának elnöke kiállt a „palesztinok megölésével és vérük kiontásával” szemben. – Az izraelieknek meg kell érteniük, hogy nem fogadjuk el ezt az agressziót, ami csak instabilitáshoz vezethet a térségben, súlyosan megterhelve a régió biztonságát –hangoztatta televíziós beszédében az iszlamista egyiptomi elnök, aki Obamával is felvette a kapcsolatot.

A történtek hátterében óhatatlanul szerepet játszanak egyes előre látható események is. Izraelben két hónap múlva választásokat tartanak, s a Netanjahu-kormány erősíteni igyekszik pozícióját. A palesztinok pedig éppen nemzetközi státusuk felsrófolásán dolgoznak. Mahmud Abbasz elnök hétfőn az Arab Liga Kairóban megtartott külügyminiszteri találkozóján bejelentette, hogy az ENSZ közgyűlésén, november 29-én szavazást kérnek a palesztin státus kérdéséről. Jogállásukat várhatóan „megfigyelői” státusról „nem tagállam megfigyelő államra” emelik, ami lehetőséget adna a palesztinoknak például arra, hogy háborús bűntettek vádjával a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálhassák Izraelt.

A zsidó állam a két fél nézeteltéréseinek rendezésére a közvetlen, kétoldalú tárgyalásokat tartja kívánatosnak. Mint izraeli sajtójelentésből kiderül, Avigdor Liberman külügyminiszter a hét végén Bécsben, országa Európában akkreditált nagyköveteinek tartott rendkívüli értekezletén ismertette a palesztinok elleni lehetséges válaszlépések listáját. Ezek között szerepel az Izrael által beszedett vámok átutalásának leállítása, az oslói békeegyezmények felmondása, valamint több ezer ingázó palesztin izraeli munkavállalási engedélyének visszavonása is.

Palesztin férfi gázavárosi házában, amelyet izraeli légitámadás ért csütörtökön