Philippe Bresson szerint a jövőben sem várható Magyarországon fellendülés a fogyasztásban.

A család férfi tagjainak szól a TV2 egyik családtagja, a Pro4. A férfias férfiak realitykkel, erotikus időjárás-jelentéssel és erős emberekkel szilárdíthatják macsóságukat. A csatorna bekeményített, magabiztosabban tehát, mint valaha!

A „kevesen tudják” szófordulatával kezdeném, mert én sem tudtam: mielőtt Budapest árnyékában alvótelepülés lett, Budakeszi bizony szőlős hegyközség volt. A 130 évvel ezelőtt pusztító filoxérajárványig a sváb gazdák a friss főváros beszállítói voltak, így aztán nem meglepő az sem, hogy a városháza új épületével szemben – az elbontott régi helyén és annak boltíves pincéjében – egy Rathauskeller (rendezvény- és étterem) is csatlakozik hozzá.

Harminc európai nyelv közül huszonegyet a digitális elsorvadás veszélye fenyeget – olvasható a Springer Kiadónál megjelent, A magyar nyelv a digitális korban című kötetben, amelyet tegnap mutatott be az MTA Nyelvtudományi Intézete a Magyar Nyelv Napja és a Tudomány Ünnepe alkalmából. A magyar nyelv most még nincs veszélyben, de könnyen kiszorulhat a digitális térből, ha az egyre növekvő online szolgáltatások jelentős része nem lesz elérhető magyar nyelven.

A kép az én utcámban készült, ahol lakom. Nyolcadik kerület, tehát sejthető, hogy nem tipikus zöld övezet.

Már majdnem elkezdtem okoskodni, hogy érdemes-e az üldözött kisebbségek, a rasszizmus témáját kiemelten a zsidóság sorsához, helyzetéhez kötni. Miért kell feltétlenül Zsidó Filmfesztiválnak nevezni egy rendezvényt, ha a bemutatott filmek sokkal tágabb problémakört érintenek?

Almási Miklós – a diákok közt Alma – nyolcvanéves. Filozófus, az esztétika professzora az Eötvös LorándTudományegyetemen. Aki járt , jár (!) az óráira, tudja, mennyire érdekes, izgalmas tárgyak ezek, ha ő adja elő. S hogy az olvasást tanulni kell. Leginkább tőle.

Mennyi 4567≈ 9876? Nem, számológép nincs, de ott van a sarokban a zongora. legyen elég az.

„Itt van az ősz, itt van újra” – kezdhetnénk az ismert sorokkal, de a folytatás mostanság nem tűnik annyira szépnek, mint a költőnél. Hideg, borús, esős idő a legkevésbé sem csábít vidámságra. Még szerencse, hogy Márton napját alig meghaladva találunk ünneplésre, jókedvre csábító eseményt életünkben. Ez nem más, mint az elkészült új borok kóstolása.

A hatvanéves Bukta Imrének egyszerre két kiállítása is van Budapesten. Házi helyén, a Godot Galériában és a Műcsarnokban.

Piros tilos, sárga készülj, zöld szabad! Alighogy kiszállt a babakocsiból a gyerek, már tudta az alapszabályt:a járdáról csak akkor lépünk le, ha zöld a lámpa. Kár, hogy azóta nap mint nap nekem szegezi a kérdést, hogy az a bácsi/néni miért ment át a piroson?

Ketten együtt nyolc gyermek – hét fiú és egy lány – szülei. Debrecenről, kis színpadokról és félmilliós közönségről beszélnek. A fátyolosan szép hangú színésznő és a fúziós rock hazai mogulja idézi föl emlékeit, vázolja a tervezhetetlen jövőt.

A családtagok, hozzátartozók, barátok számára valószínűleg feldolgozhatatlan. Szélesebb körben– elegánsabban fogalmazva a társadalom számára –azonban kötelező megpróbálni a lehetetlent, azaz bemutatni, hogyan fordul Magyarországon a jog azokkal szembe, akiket az úgynevezett gyűlölettörvénnyel óvni szándékozott. A Trafóban belevágnak.

Ha a gyerekkoromra gondolok, rögtön beugrik anya égszínkékre árnyalt szemhéja. Megyünk az iskolába, ősz van, anya hajában friss dauer, és a farmerja épp olyan színű, mint a festék. Gyönyörű, gondoltam akkor, és gondolták a többiek, mondta is mindenki, hogy nekem van a legszebb mamám az egész osztályból. A nagymamám rúzsokban volt nagy, külön dobozban tárolta őket a komód legfelső fiókjában.

Az áldozatokról, a nemzeti és egyéni gyászról lehet hallani, arról nem, hogy kik és hogyan segítettek a sérülteknek, menekülteknek. Az olyan rossz kapcsán, mint a háború, csak a rosszat lehet említeni? A pozitívumokat, a mindennapi hősöket miért nem? S hol esik szó a hátországban maradt családokról, a gyermekükkel egyedül otthon maradt nőkről? Ők is megélték a világháborút, még ha nem is frontvonalon.

Amikor bevittem a gyereket az első osztályba, hátrahőköltem: minden pontosan olyan volt, mint amikor negyedszázaddal előbb én kezdtem az iskolát. Azóta eltelt újabb 25 év, és a helyzet nem javult, sőt!

A Willany Leó Improvizációs Táncszínház Grecsó Zoltán nevéhez és a Tűzraktérhez fűződik, ahol létrejött 2008-ban. A négy év alatt megszűnta Hegedű utcai alkotóház, illetve a táncesteknek később helyet adó Gödör Klub is. A Willany Leó azonban maradt, mi pedig elhelyezzük térben és időben.

Semmi sincs előre megírva. Ha így volna, hanyatt lehetne dőlni a karszékben, s jóféle borocskát kortyolgatva ki lehetne pipálni a teljesített feladatokat.

A Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 1,5 millió eurós tőkebefektetésről állapodott meg a Netfone Telecom Távközlési Szolgáltató Kft.-vel.