Ma már nemcsak a hagyományos értelemben vett kommunikáció, de a tájékozódás, a tudásszerzés, a vásárlás, a levelezés és a szórakozás is egyre nagyobb mértékben elektronikus eszközökkel, digitális úton-módon történik. Ez a trend a digitális bennszülöttek nemzedékének felnövésével egyre erősödik. E nemzedék számára ami nincs meg online, az nem létezik. De mégis milyen hatással van a mindennapi kommunikáció digitalizálódása nyelvünkre? Megváltozik vagy eltűnik a magyar? A világ 6000 nyelve közül becslések szerint legalább 2000 nyelv kihalásra ítéltetett a következő évszázadokban. A magyar nyelvet Európában jelenleg nagyjából 13 millióan beszélik, ezzel a 12. helyen áll a legtöbb beszélővel rendelkező nyelvek kontinentális listáján. Szó sincs tehát arról, hogy a természetes magyar beszédet bármilyen veszély fenyegetné.

A magyar emberek nyilvánvaló igénye marad a digitális korban az is, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak. Az azonban, hogy az új kommunikációs eszközöket és az egyre növekvő számú online szolgáltatást magyarul tudják használni, nem megy magától, jelentős technológiai fejlesztést igényel. A nyelvtechnológia fő célja, hogy lehetővé tegye a természetes emberi nyelven való kommunikációt a gépekkel. Tehát például azt, hogy beszéd útján kérdezhessünk valamit egy gépi tudakozórendszertől, s hogy az megértve a kérést, előkeresse a kért információt (hol van a közelben posta, mikor és honnan indul vonat Belgrádba? stb.) és természetes nyelven válaszoljon. Ehhez szükség van egy beszédfelismerő programra, egy másikra, ami megtalálja a választ, és egy harmadikra, ami közli azt. Nem gépi hangon, hanem akár érzelmeket kifejező módon. Ez nem sci-fi, léteznek ilyen megoldások. Angolul. De nekünk magyarul van szükségünk rá.

Tömeges méretben terjednek a digitális rendszerek, amelyek angol, esetleg francia vagy német nyelven elérhetők, de a kisebb nyelveken nem. Márpedig ha nincs meg magyarul, ha nincs a gépekben magyar fordítórendszer, akkor nem élhetünk ezekkel a szolgáltatásokkal, a magyar beszélők kiszorulnak az egységes európai digitális térből, melynek kiépítését az Európai Unió elhatározta. Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint nem az angol nyelvtől kell félteni a magyar nyelvet, hanem a magyar nyelvnek kell megadni azt a technológiai támogatást (gyakran üzleti megfontolások ellenében is!), amely szükséges ahhoz, hogy a magyarok anyanyelvükön élhessenek a digitális kommunikáció eszközeivel és szolgáltásaival, hogy ne szoruljanak a perifériára az európai digitális térben.

Napjainkban egy nyelv túlélése nemcsak a beszélőinek számától függ, hanem attól is, hogy mennyire van jelen a digitális eszközökben, a szoftverekben. Azaz hogy mennyire aktív egy nyelv a digitális felületeken. Esélyeink viszonylag jók, ezt mutatja a magyar Wikipédia mérete is. A magyar tudástár a világon a 19. legnagyobb adatbázis, megelőzi a török, a román és a dán társát, sőt olyan világnyelveket is, mint az arab vagy a koreai. Ez azonban nem elég. Noha a magyar nyelvtechnológia máris szép eredményeket tud felmutatni (létezik jó helyesírás-ellenőrző, karakterfelismerő, gépi fordító, beszédkeltő, beszédfelismerő rendszer), még nagyon sok megoldatlan feladat hátravan. Sokba kerül a fejlesztés, nem biztos, hogy megéri, hiszen a magyar piac meglehetősen kicsi. Ugyanakkor Váradi Tamás úgy vélte, hogy az anyanyelv támogatása, beleértve a technológiai fejlesztés támogatását, nem lehet pusztán piaci megtérülési mutatók kérdése.

Bár az interneten egyre csökken az angol nyelv túlsúlya, az angol és a többi nyelv technológiai támogatása között továbbra is nagy a szakadék, és ez egyre szélesedik. „Nyelvünk nincs veszélyben, még az angol terjedésével szemben sem. Viszont a helyzet drámaian megváltozhat, amikor a technológiák új generációja elkezdi majd valóban hatékonyan kezelni az emberi nyelvet. A gépi fordítás tökéletesítésével a nyelvtechnológia segít a nyelvi korlátok ledöntésében, de csak azon nyelvek esetében, amelyek fennmaradnak a digitális világban. Ha létezik az adott nyelven használható nyelvtechnológia, akkor még a kevés beszélővel rendelkező nyelvek is fennmaradhatnak. Ha nem, akkor a nagyobb nyelvek is veszélybe kerülhetnek” – foglalta össze a helyzetet Váradi Tamás.