Az USA fontos, de már nem úgy, mint régen
Mára kiderült: ezek az erőforrások igenis végesek, és akár Barack Obama elnök, akár republikánus kihívója, Mitt Romney nyer, a győztes megkerülhetetlenül szembesül a hatalmasra duzzadt államadóssággal, a költségvetési deficittel, a Pentagon költségvetésének elkerülhetetlen megnyirbálásával.
– Amerikának magának is újra kell gondolnia szerepét, számot kell vetnie a realitásokkal – állítja Balogh. Úgy véli: ha a külgazdaságban nem is, a biztonságpolitikában Európa veszíteni fog jelentőségéből, bár nem drasztikusan. A washingtoni külpolitika prioritásait jelenleg a Távol-, illetve a Közel-Kelet jelenti. Obama esetleges újrázása esetén az USA „szelektív fellépésére” lehet számítani a világpolitikában, vagyis fel fog lépni bizonyos helyzetekben, de visszafogottabban. A katonai beavatkozás eszközéhez ritkábban nyúlnak majd – ez a korlátozott erőforrásokból is következik. Ugyanakkor Washington el fogja ismerni: nem képes egyedül mindenre.
Romney-nak is számolnia kell a nehézségekkel, bár retorikája erősebb. Ő azt hirdeti: Amerika erős, megkérdőjelezhetetlen pozíciójú nemzet, nem kell „bocsánatot kérni” a Bush-időszakban történtekért sem. Kérdés, a gyakorlatban ez a politika végrehajtható-e.
Az Egyesült Államok továbbra is a világgazdaság legnagyobb egysége, pénzügyi hatalma az eladósodottság ellenére kiemelkedő – hangoztatta kérdésünkre Simai Mihály akadémikus, egyetemi tanár. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének egykori igazgatója hozzátette: az USA nemzeti vagyona nagyobb, mint az utána következő hat fejlett gazdaságnak együttvéve, kutatási-fejlesztési kapacitása a legjelentősebb, munkaereje a magas munkanélküliség dacára képzett, az amerikai nagyvállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a transznacionális hálózatokban. Bár az USA gazdasága nem ugyanaz, mint régen, egyes ágazatokban, így a hadiiparban – állítja Simai – a többi ország meg sem közelíti az amerikai termelés volumenét.
Az akadémikus szerint Obamához képest Romney a világgazdasági nyitás helyett inkább „befelé fordulásra”, protekcionizmusra hajlik, az ipar Amerikába való visszatelepülését tűzve ki célul. Nem annyira az olcsó fogyasztási cikkeket tekintve, hanem a technikailag magasan fejlett iparágakban.
– A következő 10-15 év óriási problémája lesz az autóipar átállása a hibrid üzemmódra. Amerikának elemi érdeke, hogy ebben is az élen járjon, ahogy a robotok gyártásában is – hoz iparpolitikai példát Simai, megjegyezve: az USA autóiparát éppen Obama mentette meg első elnöki ciklusában, dacolva a republikánus ellenkezéssel. A fiskális politikáról azt mondta: Romney alelnökjelöltje és gazdasági „főfelelőse”, Paul Ryan rendkívül konzervatív közgazdász, aki a büdzségondokat adócsökkentéssel és egyidejűleg a költségvetési kiadások lefaragásával orvosolná. Az „Obama-csapat” Ryanhez képest kiegyensúlyozottabb álláspontot képvisel.
