Pozsony ugyanis élesen ellenzi a magyarországi könnyített honosítást, a magyar törvényre 24 órán belül válaszoltak, így az a szlovák állampolgár, aki más ország polgára lesz, azonnal elveszíti a hazai státusát. Súlyos pénzbírság is fenyegeti őt, ha ezt a tényt nem jelenti be. Azóta több mint kétszáz személyt sújtottak büntetéssel. Legtöbben cseh, német és osztrák állampolgárok lettek, miután külföldön házasságot kötöttek vagy állandó munkahelyet találtak. Hivatalosan mindössze nyolc szlovákiai magyar jelentette be, hogy kérte és megkapta a magyar állampolgárságot.

Állampolgársági eskütétel. Nem marad titokban FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Közölték azt is, hogy nem hontalanul, hanem az európai értékrendnek megfelelően kettős állampolgárként kívánnak élni a szülőföldjükön. Rámutattak a pozsonyi alaptörvénynek arra a rendelkezésére is, amely szerint saját akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától. Ennek ellenére a szlovák hatóságok a hatályos törvényre hivatkozva, rendszeresen zaklatják őket, s követelik személyi igazolványaik és az útlevelük leadását, mert állításuk szerint már nem szlovák állampolgárok. Egyelőre az érintettek nem tettek eleget ezeknek a felszólításoknak, és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak jogorvoslatért.

Arról nincs hivatalos adat, hogy az említett nyolc személyen kívül Szlovákiában még mennyien éltek a könnyített honosítás lehetőségével. Néhány jól értesült személy becslése szerint akár több százan is lehetnek. Ők most aggodalommal értesültek arról, hogy valószínűleg levélben kérhetik, hogy vegyék fel őket a magyarországi választási névjegyzékbe. Néhányan névtelenül nyilatkozva lapunknak elmondták, hogy ha marad ez a feltétel, akkor inkább Magyarországon adják fel a levelet – és később a szavazatukat is –, nehogy a lakhelyükön illetéktelen kezekbe kerüljön.

Ezt a félelmüket érdeklődésünkre Bela Lisáková, a Szlovák Posta Rt. (Slovenská posta a. s.) kommunikációs igazgatója teljesen indokolatlannak tartotta. – Mi a nemzetközi szokásjognak és rendelkezéseknek megfelelően sértetlenül továbbítunk minden küldeményt Magyarországra, s az onnan jövőket is kivétel nélkül kézbesítjük, ha pontosan adják meg a szlovákiai címet – szögezte le.

Ám az érintettek aggodalmait nemrég éppen Robert Fico növelte, aki miután tárgyalt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, kijelentette: – Magyarországon a választásra jogosult polgárok előregisztrációját fontolgatják, ami eléggé vitatható intézkedés lenne, de ez a szomszédos állam belügye. Ugyanakkor a névsort nyilvánosságra kell hozni, s ennek alapján mi is értesülünk arról, vajon Szlovákia polgárai közül kik kapták meg a magyar papírokat. Ők a hatályos törvény szerint azonnal elveszítik a szlovák állampolgárságot – fenyegetőzött a szlovák kormányfő. Hozzátette: módosítani kívánják a vitatott pozsonyi jogszabályt, de csak szelektíven.

 – Az a célunk, hogy rendezzük azoknak a szlovák állampolgároknak a sajátos helyzetét, akik külföldön élnek, tehát a másik országhoz reális kötődés fűzi őket. Ami pedig a szlovák–magyar vitát illeti, a legjobb megoldás az lenne, ha Budapest eltörölné a könnyített honosításról elfogadott jogszabályt, Pozsony pedig ugyanígy tenne az állampolgársági törvénnyel. Szlovákia továbbra is védelmezni fogja nemzeti és állami érdekeit, ezért csakis kétoldalú szerződés révén rendezhetjük a kettős állampolgárság ügyét. Nem tudjuk teljesen elfogadni azt, hogy Szlovákia állampolgára úgy szerezheti meg a magyart, hogy talán sosem lépett a szomszédos ország területére, s nincs semmilyen kötődése sem ahhoz az államhoz. Ez a gyakorlat eléggé különös értelemezése a nemzetközi jognak – közölte Robert Fico.

Ennek ellenére reménykedik a hivatalosan nyolc, nem hivatalosan pedig ennél jóval több szlovákiai magyar érintett. Várják a kassai székhelyű szlovákiai Alkotmánybíróság – ahova a Híd-Most párt és több szlovák képviselő fordult jogorvoslatért – döntését arról, vajon a hatályos szlovák állampolgársági jogszabály nem sérti-e az alaptörvényt. S még inkább bíznak a strasbourgi testület ítéletében, amely reményeik szerint nem őket marasztalja el, hanem a jelenlegi szlovák jogszabályt minősíti majd alkotmánysértőnek.