A Terrorelhárítási Központ (TEK) arról tájékoztatta a Miniszterelnökséget, hogy elsődleges információi szerint újabb három magyar állampolgárt raboltak el Szíriában – közölte a kormányfő sajtófőnöke kedden az MTI-vel. Havasi Bertalan elmondta: a TEK főigazgatója, Hajdu János vezetésével válságstáb ült össze az információk valóságtartalmának ellenőrzésére. Hajdu sajtótájékoztatóján elmondta: a három magyar közül ketten korábban rendőrtisztek voltak, harmadik társuk civil. Magyarországon mindhárom férfi kutyakiképzéssel foglalkozott. Azt még vizsgálják, hogy Szíriában is ezt a tevékenységet végezték-e – tette hozzá a főigazgató. Elmondta, hogy a fegyveresek eddig semmilyen követelést nem fogalmaztak meg, a kapcsolatot sem vették fel sem a hozzátartozókkal, sem a TEK-kel, sem pedig Magyarország szíriai külképviseletével. A távirati iroda emlékeztet, április végén, ugyancsak Szíriában ismeretlen fegyveresek elhurcoltak két magyar állampolgárságú férfit. A TEK akkor kommandósokat küldött a helyszínre, de a túszokról azóta sincsenek hírek.

Eközbena lázadók állásait támad ták a kormányerők országszerte: a főváros, Damaszkusz peremkerületeiben, északon, Aleppóban és a középső országrészben, Homszban – közölték ellenzéki forrásból. A hadsereg állítólag nehézfegyverzetet – vadászgépeket, páncélozott harcjárműveket és aknavetőket – is bevetett. Damaszkusz egyik elővárosában tizenöt holttestet találtak egy lebombázott ház romjai alatt –közölték az ellenzékiek, de állításaikat lehetetlen független forrásból megerősíteni.

Első sajtótájékoztatatóját tartotta meg a jordániai Ammánban Rijad Farid Hidzsab, a disszidált volt szíriai kormányfő. – Tapasztalatomra és pozíciómra alapozva azt mondhatom: a rezsim morálisan, anyagilag és gazdaságilag is szétesőben van – hangoztatta, hozzátéve: „hadserege rozsdásodik, és Szíria területének csak harminc százalékát ellenőrzi”. Bassár el-Aszad rendszerének fokozódó nemzetközi elszigeteltségére utal, hogy Szíria tagságának felfüggesztését javasolták az 57 tagú Iszlám Együttműködési Szervezetből a tagállamok külügyminiszterei, akik a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott tanácskozásukon a szervezet mekkai csúcsértekezletét készítették elő. Formálisan ez a fórum hozhat döntést szerdán,mégpedig kétharmados többséggel, azaz Irán egyedül nem mentheti meg Damaszkuszt – emlékeztet a Reuters. Értesülések szerint előzőleg szóba került Damaszkusz kizárása is. Szíria sötét alagútba lépett – mondta a világ legnagyobb iszlám szervezetének főtitkára.

Mindezek tükrében egyre indokoltabbnak tűnik annak a kérdésnek a felvetése, mi lesz hosszú távon Aszad sorsa, illetve hol számíthat esetleg menedékre? Az arab országok – amelyek véleményét a nyíltan a lázadókat támogató Szaúd-Arábia formálja – elzárkózhatnak a segítségtől. Kína, amely – Oroszországgal együtt – szkeptikus a nyugati államok élesen Aszad-ellenes megközelítésével szemben, épp tegnap fogadta a szíriai elnök egy bizalmasát. De pekingi illetékesek azt is közölték, hogy szívesen látják hamarosan az ellenzék képviselőit is. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes eközben azt mondta a szaúdi al-Vatan lap szerint: Aszad készen áll a hatalom feladására. Ezt később cáfolta.

– Valószínűtlennek tartom, hogy Aszad jelenleg külföldre akarna menekülni, egyelőre semmilyen jel nem utal erre – nyilatkozta lapunknak Daher Rashed Közel-Kelet-szakértő, az ELTE arab tanszékének oktatója. Az elnök célja az ország visszafoglalása a lázadóktól. Daher Rashed szerint inkább az képzelhető el esetleg, hogy amennyiben el kell hagynia Damaszkuszt, úgy Szírián belül, a tengerparton, Latakíjában, vagy Tartúszban alakíthat ki alavita „kisállamot”. „Külföldi menedékkel kapcsolatban Oroszország, Fehéroroszország merült fel, de szövetségesei sem látják jelenleg szívesen Aszadot. Az iszlám világon belül talán Iránra számíthat – de egyelőre ez is a jövő zenéje.”

Ellenzéki fegyveresek egy elfoglalt házból az utcát kémlelik Aleppóban. Vajon ki bírja tovább?