Életre ítélnék a beteg babákat is

Nem jár-e védelem a leginkább kiszolgáltattoknak, a még meg sem született, de máris fogyatékos magzatoknak? – vetette fel Alberto Ruiz-Gallardón, a spanyol konzervatív kormány igazságügy-minisztere. A La Razón című konzervatív lapnak adott interjúja villámgyors karriert futott be a spanyol sajtóban és a közösségi médiában: az abortusztörvény szigorításával még a gazdasági válság miatt egyre apatikusabbá váló spanyol társadalmat is sikerült felforgatnia.

Ruiz-Gallardón, akit korábban a Néppárt szimpatikus arcának tartottak még a szocialista szavazók is, most alaposan meglepte a közvéleményt. Bár az abortusztörvény szigorítására mindenki számított – a Néppárt ezt a tavalyi választási kampányban sem rejtette véka alá –, amit az igazságügy-miniszter felvetett, Írország és Málta mellé sorolná vissza Spanyolországot. (E két EU-tagállamban gyakorlatilag tilos a terhességmegszakítás.) Spanyolországban 1985 óta legális az abortusz. Ehhez három feltételt szabtak: a magzat fogyatékosságát, a nemi erőszakot, vagy ha a terhesség veszélyt jelent a nő egészségére. Ezt bővítette a Zapatero-kormány 2010-ben azzal, hogy a terhesség 14. hetéig indoklás nélkül el lehet végezni a műtétet, vagyis a nőknek nem kell „orvosi engedély” ahhoz, hogy elvetessék magzatukat.

A terhesség 22. hetéig lehet kérni a beavatkozást, ha magzati fogyatékosságra derült fény: ezt két nőgyógyásznak kell megerősítenie. Súlyos fogyatékosság esetén még később is mód van a beavatkozásra. Ám a törvény legvitatottabb pontja a fiatalkorúakat érintette. Bár a 18 éven aluliaktól alapesetben kérték a szülői beleegyezést, ettől „súlyos családi konfliktusra” hivatkozva el lehetett tekinteni. 16-17 éves lányok a szüleik tudta nélkül is kérhették tehát a terhességmegszakítást. (Ezzel az El País statisztikái szerint a fiatalkorú lányok 13 százaléka élt.) Ezt a családvédelmi szervezetek, az orvosok és a politikusok egy része is túl soknak érezte.

Most viszont kiderült, hogy az igazságügy-miniszter nemcsak az 1985-ös állapotokat akarja visszaállítani, hanem annál jóval radikálisabb változtatást tervez. Eltörölné, hogy a terhesség 14. hetéig indoklás nélkül lehessen kérni a terhességmegszakítást, ráadásul kivenné a jogszabályból a magzat fogyatékosságát, mint feltételt. A törvény őszre készülne el, de máris parázs vita dúl a női jogokat képviselő szervezetek, illetve az úgynevezett „életpárti” tábor között.

– Nemcsak arról van szó, hogy egy gyerek vakon születik, hanem olyan babákat is „életre ítélnének”, akiknek arra sincs esélyük, hogy elhagyják a kórházat, és legfeljebb néhány órát élnének. Ha ezt a törvényt elfogadják, óriási szenvedéseknek tesznek ki családokat – fakadt ki az El Paísnak Luis Enrique Sánchez, a családtervezési hatóság elnöke. – Ezzel alapvetően sérülnek a nők jogai. Azt sugallják a döntéshozók, hogy a nő nem képes dönteni, mit tegyen egy ilyen helyzetben. Etikáról beszélnek, miközben ideológiai döntést erőltetnek – mondja Isabel Serrano, a Decidir nos hace libres (A döntés szabaddá tesz minket) nevű szervezet vezetője. Mások attól tartanak, hogy ezzel csökken az abortuszok száma, csupán kockázatosabbá válik a dolog: titokban, magánklinikákon hajtják majd végre a beavatkozást, vagy akik tehetik, külföldre utaznak.

Bár a La Razón internetes közvélemény-kutatása szerint a társadalom 71 százaléka nem támogatja a fenti szigorítást, vannak, akik máris vérszemet kaptak. Megfigyelők szerint a Néppárt egyfajta ideológiai harcba kezdett, és ebben elsősorban a katolikus egyház támogatását élvezi. Máris megszólaltak olyan családok, ahol a nőgyógyász rosszul diagnosztizálta a magzati rendellenességet, a szülők a gyermek megtartása mellett döntöttek, és lám, egészséges gyermekük született. Az igazságügy-miniszter arról is beszél az interjúban, hogy szerinte a nők egy része csak azért veteti el beteg magzatát, mert társadalmi-családi nyomás nehezedik rá: ettől a nyomástól pedig meg kell szabadítani.

Vérszemet kaptak a Pro Life (férfi) aktivistái, akik most már azt is szeretnék, ha a nők egészségére leselkedő veszélyek sem szolgáltatnának elegendő jogalapot a terhességmegszakításra, azaz teljesen betiltanák az abortuszt. Végül pedig üdvözölte Ruiz-Gallardón felvetését a fogyatékosok spanyolországi szervezete is, amely sérelmezi, hogy a hatályos törvény kevésbé értékesnek tartja a fogyatékosok életét, mint az egészségesekét, és így kevésbé védi. Kérdés persze, hogy a spanyol parlamentnek lesz-e ideje ezzel foglalkozni ősszel, vagy ezt a kormányt is elsodorja a gazdasági válság? Felipe González volt spanyol (szocialista) miniszterelnök máris felvetette, hogy ebben a helyzetben nemzeti egységkormányra lenne szükség. Az abortusztörvény egyelőre a kisebb problémák közé tartozik.

Abortuszellenes tüntetők Madridban. A mostani szigorítást a többség nem támogatja
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.