Pusztán a hatalmi ágak elválasztása szempontjából sem érdektelen, ami körülmetélés ügyében történik Németországban: a végrehajtó hatalom (Angela Merkel kancellár) és a törvényhozás (Bundestag) is kétségbeesetten vetődik egy bírósági ítélet után, amely betiltja a kisfiúk fitymájának eltávolítását. Merkel szerint Németország „bohócot csinál magából”, ha hagyja, hogy az egyetlen állam legyen a világon, ahol a zsidók nem gyakorolhatják vallási szertartásaikat. Az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke azt mondta: a bírói döntés a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás a németországi zsidóság ellen.

A maga nemében szinte példátlan látogatást tett José Miguel Insulza, a nyugati földrész 35 országát tömörítő Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) chilei főtitkára a salvadori főváros Esperanza központi fegyintézetben. Közép-Amerika két leghírhedtebb gengszterbandája, a Mara Salvatrucha (MS13) és a Barrio 18 bebörtönzött helyi főnökének mondott köszönetet, amiért „volt bátorságuk” tűzszünetet kötni.

Természetesen bizonytalan vagyok abban, hogyan lehetne megfogalmazni egy társadalom majdnem megfoghatatlan bizonytalanságát. A bizalmatlanságot árasztó közhangulatot. Mert a közérzet, az csak úgy van. Sűrűsödik. Aztán hirtelen betonkemény közvéleménnyé szilárdul. És működni kezd.

Az ecsetből a hígító kifolyt a PVC-padlóra, és ő nem törölte fel. Jött a főnök. Ordított, hogy büdös meg köcsög cigány. Hájas Zoltán meglepetten nézett körül. Hozzá beszél? És mit mond? Mit jelent az, hogy „cigány”?

A közmunkások – 2011 januárjától hivatalos nevükön: közfoglalkoztatottak – száma egy év alatt 74 ezerről 105 ezerre nőtt, vagyis az idei évre célul kitűzött háromszázezres foglalkoztatotti tábor elérése lassan illúziónak tűnik. De még az újabban felállított kétszázezres kormányzati mérce is messze van.

Egy évvel ezelőtt azzal volt tele a sajtó, hogy a kormányzat a nagy állami beruházásokon több százezer közmunkásnak adott feladatokkal szeretné felpörgetni a munkaerőpiacot.

Ugyanúgy, mint Sydney óta minden olimpia, a londoni játékok sem győzik kivárni a péntek esti nyitóünnepséget. A mínusz második napon délután négy órától a cardiffi Millennium stadionban csap össze a brit női labdarúgó-válogatott és Új-Zéland csapata.

A magyarság és a dinnye kapcsolata a történelem előtti időkbe vész. Minél közelebbről vizsgáljuk, annál több rétegre bomlik.

Nem jár-e védelem a leginkább kiszolgáltattoknak, a még meg sem született, de máris fogyatékos magzatoknak? – vetette fel Alberto Ruiz-Gallardón, a spanyol konzervatív kormány igazságügy-minisztere. A La Razón című konzervatív lapnak adott interjúja villámgyors karriert futott be a spanyol sajtóban és a közösségi médiában: az abortusztörvény szigorításával még a gazdasági válság miatt egyre apatikusabbá váló spanyol társadalmat is sikerült felforgatnia.

Noha az 1956-os, melbourne-i olimpia óta most a legkisebb létszámú a magyar delegáció, ráadásul a legutóbbi, pekingi játékok rendkívül szerény éremtermése sem a reményeket erősíti, azért az kétségtelen: jó néhány, aranyra is esélyes honfitárs vesz részt a londoni eseményen. Íme – a csak részben szubjektív válogatás nyomán – három favorit villámportréja!

A 158 fős magyar küldöttségben két csapatsportág három együttesének tagjai kaptak helyet, s persze az alakulatok közül kiemelkedik a hazai unikum, az olimpiaspecialista, a legutóbbi három ötkarikás eseményen egyaránt győztes férfi vízilabda-válogatott.

Második nagy olimpiai premierje előtt áll Borkai Zsolt. A két éve a MOB elnökének választott korábbi klasszis tornász 1988-ban Szöulban aranyérmet szerzett lólengésben, s bár Londonban hasonló babérokra nem törhet, azért élete különleges időszakának nevezi az elkövetkező bő két hetet.

Egymillió vendéget várnak Londonba az olimpia idejére, és ha valami csoda folytán befejeződik a valaha volt legcsapadékosabb időszak, a partihangulatból a belépővel nem rendelkezők is kiveszik a részüket.

Az olimpián a sportvilág legjobbjai vonulnak föl, ám a príma kínálatból is kiemelkednek azok a zsenik, akik nem csupán koruk, hanem az egyetemes sporttörténelem legnagyszerűbb versenyzői közé is tartoznak. Például Roger Federer, a svájci teniszklasszis, Michael Phelps, a földönkívüli úszósztár vagy Usain Bolt, a világ leggyorsabb embere.

Négy olimpiai aranyérmet isszerezhet a magyar kajak-kenu válogatott Csipes Ferenc tréner szerint. Úgy véli, a női kajakosok, ha a körülmények ideálisak, akár minden számban nyerhetnekLondonban. Az edző az Európabajnokságon harmadikként záró négyestől is első helyet vár.

London nemcsak Puskásék felejthetetlen 6-3-a miatt ébreszt kellemes emlékeket a magyar sportrajongóban, hanem azért is, mert az – egyedülálló módon – immár harmadszor olimpiai házigazda brit fővárosban eddig összesen tizenhárom ötkarikás aranyérmet ünnepelhettek hon társaink. Hogy is volt?

Amikor elolvastam, úgy éreztem, azonnal át kell tennem magyarra a 101-es hamburgi tartalékos rendőrzászlóalj rémtörténetét – mondja Szekeres Gábor, az amerikai történészprofesszor, Christoph Browning által jegyzett mű fordítója. A dokumentumkönyv a náci rend védelmére felesküdött férfiakról szól, akiket 1942-ben a megszállt Lengyelországba vezényeltek. Itt gyilkológépek lettek az átlagemberekből. Tizenhat hónap leforgása alatt 38 ezer lengyel zsidót mészároltak le. Az írás száraz dokumentum, már-már szenvtelen hangú a szöveg, de mint Szekeres mondja: drámai, ismét kiderül, hova vezet az eszement fajgyűlölet.

További kiigazító lépések nélkül nem lesz tartható a konvergenciaprogramban megjelölt 2013-as hiánycél – válaszolta keddi sajtótájékoztatóján a Népszabadságnak Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akitől azt kérdeztük, hogy az eddig megismert intézkedések alapján kikerülhetünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól. A 2004, tehát uniós tagságunk óta folyó eljárás jövőre megszűnhet, legalábbis ilyen jelzést küldött ta vasszal Brüsszel.