Az a veszély tehát elvileg elmúlt, hogy az EU esetleg elzárja a kohéziós alapokhoz való hozzáférésünket, ami az egyik lehetséges büntetése a szabályhoz nem alkalmazkodó tagállamoknak. Időközben azonban több olyan kormányzati terv – mint a munkahelyvédelmi akcióterv vagy a tranzakciós illeték – is megfogalmazódott, amelyek bizonytalanná teszik a hiánypálya befutását. Ezt a két intézkedést nevesítette Simor András is a kockázatok között. Az elnök szerint a tranzakciós illeték esetében – amely Simor szerint szóba került az MNB és a hitelnyújtók közti tárgyaláson – nem érdemes 100milliárd forintnál nagyobb bevétellel számolni, mert ami a jegybanktól a kormány elképzelései szerint befolyna, azt később úgyis vissza kellene pótolni.

S az sem biztos, hogy a tranzakciós illeték abban a formában valósul meg a jegybank esetében, ahogy a parlament által elfogadott törvény előírja – volt érzékelhető az elhangzottakból. Ezt ugyan ilyen kategorikusan nem jelentette ki az MNB elnöke, de abból, hogy az illeték téma volt a jegybank vezetője, valamint az IMF/ EU delegációja között az elmúlt napokban tartott találkozón (tegnap egyébként újra összeültek a felek), arra lehet következtetni, hogy a hitelnyújtóknak vannak kétségeik az illeték kivetésével kapcsolatban.

Simor az IMF-tárgyalásokról részleteket nem kívánt közölni, de annyit a kérdésünkre elmondott, hogy a delegáció jól felkészült, saját modellekkel, számításokkal rendelkezik, „nehéz nekik újat mondani a magyar gazdaságpolitikáról”. Elmondása alapján egyébként a tárgyalások első szakaszában általában a gazdaságpolitikai pályát tekintik át a felek. Más kérdésre válaszolva elhangzott az is, hogy a kormány és a jegybank képviselői külön-külön tárgyaltak az elmúlt egy héten a delegációval, együttesen majd a zárószakaszban ülnek asztalhoz. Ennek időpontját Simor nem tudta megbecsülni, mint ahogy azt sem, hogy mikor folytatódhatnak egyáltalán a tárgyalások, amelyek első fordulója ma zárul. Korábbi kormányzati jelzések alapján erre valamikor augusztus végén kerülhet sor. Az elnök újból elmondta, hogy minél gyorsabb megállapodásra lenne szükség.

A monetáris tanács keddi ülésén hét százalékon tartotta az alapkamatot, a tartás melletti szavazati arány meggyőző volt – Simor „jelentősnek” nevezte – a várakozásokhoz képest, amelyek kamatvágást sem tartottak kizártnak. A jegybanki retorikában a jelentős 5:2-es arányt szokott jelenteni (a túlnyomó utal a 6:1-es arányra, a szoros a 4:3-asra), vagyis a múltkori szavazáshoz képest többen voksoltak egy 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett. A döntéshez fűzött közlemény, valamint a Simor tájékoztatóján elhangzottak alapján a kilátások nem túl rózsásak: a gazdasági növekedés jövőre is elmarad a potenciálistól, az infláció leghamarabb 2014-ben csökkenhet a 3 százalékos célig, a reálkeresetek csökkenni fognak.

Orbánnál is viziteltek

A külföldi delegációk tegnap délután Orbán Viktor kormányfővel találkoztak. A nap során Rogán Antal fideszes frakcióvezetővel is leültek tárgyalni a Képviselői Irodaházban, valamint a monetáris tanács tagjaival is egyeztettek.