Aszad lépéseit figyeli a világ
Ezt hamarosan damaszkuszi részről „minden igazságtartalmat nélkülözőnek” minősítették, majd a párizsi orosz képviselet sajtóattaséja is úgy pontosított, hogy a nagykövetnek a június 30-i genfi értekezletre vonatkozó szavait feltételes módban kell érteni.
Mindenesetre a nemzetközileg – a folyamatos orosz és a kínai biztonsági tanácsi vétó dacára is – egyre jobban elszigetelt Aszad csütörtökön legalább megjelent a nyilvánosság előtt az állami televízió felvételén. Fahd Dzsasszem al-Freidzs, az új védelmi miniszter beiktatásán volt látható az elnök első ízben azóta, hogy a szerdai damaszkuszi robbantásos merényletben a szíriai elit több meghatározó tagja (így Daúd Radzsha védelmi miniszter, helyettese és egyben Aszad sógora, Aszef Savkat, illetve Haszan Turkmani tábornok, alelnökhelyettes) is életét vesztette. Az ortodox keresztény Radzsha temetését pénteken tartották, Aszad ezen nem vett részt a helyszíni beszámolók szerint. Péntekre egyébként belehalt sérüléseibe Hisham Behtiár, a szír titkosszolgálat vezetője, a damaszkuszi merénylet sebesültje.
Egyes hírek szerint Aszad a családjával együtt Latakiába menekült. A The New York Times internetes kiadása pénteken ellenzéki forrásra hivatkozva azt írta, hogy csak az elnöki család nőtagjai és a gyerekek mentek a tengerparti településre, ami nem feltétlenül szokatlan egy forró júliusi hétvégén; ez ezúttal a muzulmán böjti hónap, a ramadán kezdetével is egybeesik. A londoni The Guardian írása szerint a szír elnöknek egyébként még mintegy másfél milliárd dollárja pihen orosz és hongkongi számlákon.
A harcok mindeközben tovább folynak Damaszkuszban: reggelre az állami televízió bejelentette, hogy a kormányerőknek öt nap után sikerült visszafoglalniuk Midan negyedet a felkelőktől. Utóbbiak viszont azt mondják, hogy „taktikai visszavonulásról” van csak szó a civilek biztonsága érdekében. A világsajtó is megjegyzi, hogy a harci cselekményekkel, az áldozatok számával kapcsolatosan is csaknem lehetetlen megbízható információt közölni, hiszen a nemzetközi média csupán rendkívül korlátozottan dolgozhat az országban.
A londoni székhelyű szíriai emberjogi megfigyelő csoport adatai szerint a csütörtöki nap mérlege 155 polgári halott és 93 kormánykatona áldozat. Ha ez igaz, ez lehetett a legvéresebb nap az Aszad-ellenes felkelés tizenhat hónapja során. A halálos áldozatok számát összesen 17 ezer feletti számra teszik. A Reuters azt írja, hogy Damaszkuszban a felkelőknek sikerült lángba borítaniuk a rendőrfőkapitányság épületét, az utcákon pedig néhol halmokban tornyosulnak a holttestek. A ramadán kezdetén kihalt utcákról érkeztek beszámolók, a bankok pedig kifogynak a készpénzkészletekből.
António Guterres volt portugál miniszterelnök, az ENSZ menekültügyi főbiztosa aggodalmát fejezte ki: sajtóhírek szerint az elmúlt 48 órában 30 ezren távoztak Libanonba és háromezer iraki tért vissza hazájába. A felkelők mind a négy átkelőt elfoglalták az iraki határszakaszon. Dezertőrök jutottak át Törökországba is.
Az ENSZ Biztonági Tanácsában eközben nem szűnik az egymásra mutogatás és a vádaskodás, miután vétójogával élve Oroszország és Kína tegnap már harmadszor akadályozta meg egy Szíriát elítélő határozat elfogadását. – A Nyugat csak a saját geopolitikai érdekeit tartja szem előtt, aminek semmi köze a szíriai néphez – hangoztatta Vitalij Csurkin orosz nagykövet. Peking is a nyugati országokat okolta a szavazás kudarcáért, mondván, a sietve összeállított, kiforratlan határozattervezet csak egyoldalúan, az Aszad-rezsimmel szemben tartalmazott fenyegetéseket.
Susan Rice, az amerikai képviseletvezető eközben „sötét napról” beszélt a kettős vétó nyomán. A javaslat Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, különleges megbízott béketervét – az azonnali tűzszünetet, illetve a nehézfegyverek kivonását a városokból – az ENSZ alapokmányának hetedik fejezete alá vonta volna, ami a gazdasági és politikai szankciók mellett lehetőséget adott volna a külföldi katonai beavatkozásra is Szíriában. Ez utóbbit Moszkva és Peking elfogadhatatlannak tartja a másik három állandó BT-tag Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal szemben. Annan azt mondta Aszadról: „Nehéz lesz maradnia azok után, ami történt. A történelem fogja megítélni őt, ahogyan mindannyiunkat is.”
Mindeközben legalább egy téren előrelépés történt: a BT egyhangú szavazással elfogadta a közel-keleti országban ténykedő, megfigyelői feladatokat ellátó ENSZ-misszió mandátumának meghosszabbítását. Háromszáz ENSZ-megfigyelő tartózkodik az országban, ők azonban a biztonsági helyzet romlása miatt június 16-án felfüggesztették tevékenységük jelentős részét. Robert Mood tábornok, a megfigyelők vezetője azt nyilatkozta, hogy a megfigyelőtevékenység „irreleváns”, ha a felek nem is törekednek a békére.
Svájcban egy sajtóhír nyomán az Egyesült Arab Emírségekkel közös vizsgálóbizottságot állítottak fel annak kiderítésére, valóban a helvét országban – az öbölállambeli exportra – gyártott kézigránátok kerültek-e a szír kormányerőkhöz.
