Végül idén márciusban a Necas-kormány elfogadta a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvénytervezetet. A tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség 2013-tól összesen 75 milliárd korona (hozzávetőlegesen 850 milliárd forint) értékű épületet, továbbá termőföldet, erdőt és tavakat kap vissza.

A letűnt rezsimben elkobzott további vagyonaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – harminc esztendeig az inflációtól függően évente kétmilliárd korona körüli összeget utalna a cseh állam. A mintegy ötezer pap, illetve lelkész ugyancsak a költségvetésből kapná a fizetését: 2014 végéig a jelenlegi összeget, azután pedig évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan, állami támogatás nélkül működnének.

A cseh baloldal és számos neves értelmiségi főleg az elhúzódó gazdasági válság idején túlságosan bőkezűnek, az államháztartás szempontjából pedig kockázatosnak tartja a kárpótlás mértékét. Az infláció miatt a visszafizetendő összeg három évtized alatt akár 90 milliárdra is rúghat, s már jövőre is jelentősen növeli a GDP-arányos hiányt. Ráadásul Brüsszel a csehországi korrupciós botrányok miatt felfüggesztette az uniós támogatások folyósítását, s nem tudható, meddig tart ez a tiltás. Mindezek miatt jövő év végére aligha sikerül három százalék alá faragni az államháztartási hiányt – vélekednek a prágai gazdasági szakértők.

Miroslav Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek egyik nyilatkozatában felvetette, hogy a pénzbeli kárpótlás megkezdését esetleg néhány évre el lehetne halasztani, ám utódja, Dominik Duka bíboros, a cseh katolikus egyház prímása azonnal megüzente, hogy a számukra csupán „részben optimális” egyezség teljesítése morális kötelesség. További alkudozásnak helye nincs.

A prágai alsóház immár két hónapja a törvénytervezet vitájától hangos. A szociáldemokraták (CSSD) szerint a Necas-kabinet meggondolatlanul fecsérli az adófizetők pénzét, Marta Semelová kommunista (KSCM) képviselő pedig azt hangoztatta, hogy a jobboldali kormány megszorító intézkedéseivel sok galádságot követett el a szegények és a középrétegek ellen, ezért most így kér bűnbocsánatot. A végszavazást szerdán tartották volna, de a baloldaliak a hosszadalmas felszólalásaikkal és gyakori szünetek kérésével megakadályozták a voksolást.

– Ha mégsem sikerül elodázni a döntést, akkor név szerinti szavazást kérünk. (...) Októberben Csehországban megyei és részleges szenátusi választások lesznek. Kíváncsi vagyok, hogy kora ősszel lesz-e a jobboldalnak kurázsija szembemenni a kárpótlást ellenző közvéleménnyel, évente kétmilliárd koronával s nagy értékű állami ingatlanokkal kedveskedni az egyházaknak – nyilatkozta Bohuslav Sobotka, a CSSD elnöke. Nem is titkolta, hogy ezzel a kampánytémával szeretnék megnyerni az őszi megyei választásokat.