Csak az Európa-gyűlölet közös
Ez volt az üzenete annak a tudományos konferenciának, amelyet a héten tartottak a Közép-európai Egyetemen (CEU), a német Friedrich Ebert Alapítvány közreműködésével. Az előadásokból, hozzászólásokból kiderült, hogy a különböző neonáci, neonyilas és csak szimplán idegengyűlölő szervezetek alig képesek egymással valamilyen együttműködést, „internacionálét” létrehozni – mert a számukra szükséges ellenség nemcsak a maguk kisebbsége, de a szomszéd ország szélsőségese is. Abban viszont egyetértenek, hogy gyűlölik az Európai Uniót.
Grigorij Meseznikov hosszasan elemezte a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) európai politikai tematikáját a legutóbbi választásokon. A pozsonyi kutató kiemelte: a párt kudarcot vallott a legutóbbi választásokon, amelyeken EU-ellenes, kisebbségellenes, harcosan cigánygyűlölő programmal álltak elő. A szlovákok kiszavazták az SNS-t a parlamentből, amikor az fellépett az euróövezeti tagság és az euró pai szolidaritás ellen.
Gert Weisskirchen, az erfurti egyetem professzora a szélsőjobb szervezetek Európa-gyűlölete, a multikulturalizmus elutasítása mellett kiemelte a demokráciaellenességet. „Háborúban állunk ezzel a rendszerrel” – írta az NPD egyik vezetője a Hamburger Sturm című lapjukban, emlékeztetett.
A német kutatót megkérdeztem: mennyire szoros a kapcsolat a tartományi parlamentekben és a helyi önkormányzatokban jelen levő Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és a tavaly leleplezett zwickaui gyilkosok között? Weisskirchen szerint az NPD-ben vannak ugyan olyan elemek, akik elhatárolódnak a gyilkosságoktól, de létezik egy áramlat, amely erősen szimpatizál ezzel. Szerinte az extrémizmus két útjáról van szó: az egyik a „közvetlen akciókat” preferálja, a másik – miközben megveti és elutasítja a demokráciát – a parlamentarizmus eszközével akarja megszerezni a hatalmat. Akárcsak Hitler? Igen, erősítette meg a professzor, aki szerint hiba ezeket a szervezeteket újnáciknak nevezni, valódi régi nácik ezek. Nemcsak Hitler-imádatuk bizonyítja ezt (a most parlamentbe jutott görög fasiszták is rendre ünneplik Adolf születésnapját), de eszméik, gyűlöleteik, szélsőséges antihumánus programjuk, a kisebbségek elutasítása és a fajgyűlölet is felbukkan náluk.
Mi az oka a szélsőjobboldal sikerének az egykori államszocialista területeken, mint Kelet-Németország vagy Magyarország? A professzor szerint ezekben a társadalmakban az államszocializmus hierarchikus ideológiája uralkodott, és amikor ezt leváltották, nem lépett a helyébe a liberális demokrácia meggyőző víziója. Az eszmei üresség oka, hogy a nosztalgia lesz uralkodóvá, és régi ideológiák visszatérnek. A fekete-fehér sablonok különösen vonzóak az átalakuló társadalmakban, ráadásul ezeket kiemelten sújtja a munkanélküliség, az egzisztenciális bizonytalanság is. Megjelennek a bevándorlók, mint gazdasági konkurencia, az idegen kultúrák, mint elutasítható elemek. Erős a vágy a tekintélyelvű modellek után.
– Az új demokráciák gyengesége, a demokratikus pártok elitjének züllöttsége is táptalaja a nácizmus feléledésének – mondta a professzor lapunknak. Gert Weisskirchen előadásában is azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus államnak fel kell minden legális eszközt használnia az agreszszív szélsőjobboldali csoportok ellen.
Ki akar Arany Hajnalt?
A Reuters szerint senki sem hajlandó beismerni a görög utcákon, hogy vasárnap az Arany Hajnal náci pártra szavazott. Pedig Nikolaosz Mihaloliakosz pártja hét százalékkal parlamenti párt lett. A horogkeresztre emlékeztető jelképpel megjelenő szervezet az ismeretlenségből bukkant fel. Sokak szerint a szegénynegyedekben, a mai Robin Hood szerepében jelentek meg a párt kigyúrt, fekete trikós, borotvált fejű bakancsosai – azzal, hogy megvédik a lakókat a bevándorlóktól és a bűnözőktől.
