Milyen polgármester volt Lueger?

Lekerül a Karl Lueger tábla a bécsi Ring 600 méter hosszú szakaszáról. Az 1897 és 1910 között Bécs élén állt legendás polgármester helyett ezentúl az Egyetem (Universität) nevét viseli ez a szakasz – döntött nemrég az osztrák főváros szociáldemokrata–zöld önkormányzata. A 78 éve háborítatlan utcanévtáblát legkésőbb októberben szerelik le. Lueger annak idején grandiózus fejlesztéseket valósított meg, a világvárossá váló Bécs a századforduló táján átfogó közlekedési hálózatot, gáz-, áram- és vízvezetékrendszert kapott, kórházak, fürdők, elemi iskolák épültek. Városi tulajdonba kerültek az addig főleg külföldi tőkéjű kommunális intézmények, de a mészárszékeket, sörfőzdéket, sőt a temetkezési vállalkozást is „bécsiesítette”. Takarékpénztárakat szervezett, régi templomokat újíttatott fel, gyönyörű parkokat hozatott létre az 1908-ra már kétmilliós metropolisban.

A zseniális városirányító azonban megveszekedett antiszemita volt, élen járt a zsidók elleni hecckampányokban. Támogatói azzal védelmezik, hogy szerintük csak színlelte és politikai haszonszerzésre használta a zsidógyűlöletet. Tőle származott az a hírhedt mondás, miszerint „hogy ki a zsidó, azt én döntöm el”. De azt is ő mondta, hogy a „magyar zsidókat még a magyaroknál is kevésbé szeretem”.

A politikai fordulatok eddig is hozták magukkal az átkereszteléseket, a mostani állítólag egyszeri eset

Az osztrák baloldal régóta sürgeti, hogy a város közepén, a Bécsi Egyetemnél lévő körútszakaszt nevezzék át. A kérdésben az önkormányzat kulturális bizottsága jogosult dönteni. Ennek vezetője, a kulturális városi tanácsos, Andreas Mailath-Pokorny az ülést követően hangoztatta, hogy egyszeri határozatról van szó, további átnevezésekre nem kerül sor a császárvárosban, amelynek történelméhez a sötét fejezetek is hozzátartoznak. Az országot a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzó kereszténydemokrata Osztrák Néppártot (ÖVP) és a szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ) azonban nem győzte meg a tanácsos. Tiltakoztak is a Bécsért oly sok jót tevő várospolitikus „leváltása” ellen.

Valóban nehezen hihető, hogy ezentúl nem nyúlnak majd az illetékesek Bécs 6638 utcája, tere és hídja nevéhez. A politikai fordulatok ugyanis eddig is hozták magukkal az átkereszteléseket. Érdemes például a 9. kerületi Rooseveltplatzot említeni, amely 1946 óta viseli az amerikai elnök nevét. Korábban azonban hívták ezt a teret már Maximilianplatznak (a császár testvére után), 1920-ban Szabadság tér lett belőle, hogy aztán Engelbert Dollfuss kancellár, majd pedig a náci vezér Hermann Göring után nevezzék el. Mielőtt az amerikai névre váltottak, átmenetileg ismét a Szabadság tér táblát akasztották ki rá. De a Rathausplatz, a városháza előtti tér is volt már Adolf Hitler tér, a hosszan nyúló Schwarzenbergplatzot pedig 1956-ig Sztálinról nevezték el.

Mailath-Pokorny ígéretének ellentmond az is, hogy a város megbízásából most is működik egy szakértői bizottság Oliver Rathkolb történész vezetésével, amely a szalonképtelenné vált elnevezések felülvizsgálatát végzi. Ők döntöttek arról, hogy a Karl Luegerről elnevezett körútszakasz új nevet kapjon. De a további tizenkét meglévő Karl Lueger utcáról és a városatya szobráról egyelőre nem esett szó.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.