Európa Wilders célkeresztjében
A holland konzervatív-liberális VVD és a kereszténydemokrata CDA alkotta kisebbségi kormányt Wilders támogatta kívülről, aki a hét végén közölte: nem adhatja nevét a kabinet által javasolt 14 milliárd eurós megszorítócsomaghoz. – Nem hagyhatjuk, hogy a mi nyugdíjasaink fizessenek a görög csalók miatt! – mondta a feltűnő festett szőke hajáról is ismert politikus. Hollandiának azért van szüksége a nadrágszíj meghúzására, mert az előrejelzések szerint 4,6 százalékra nő jövőre a költségvetési hiány, amit pedig a holland kormány által is támogatott uniós fiskális paktum szerint is három százalék alatt kell tartani.
Mark Rutte kormányfő kedden azt kérte a pártoktól, támogassák a megszorítócsomag már kialkudott részeit, s ne veszélyeztessék a holland gazdaság állapotát. A Moody’s hitelminősítő intézet kedden reggel már jelezte: Hollandia elveszítheti AAA hitelbesorolását a megszorításokról szóló tárgyalások összeomlása és a kormány lemondása miatt. A Reuters szerint azonban a befektetők nem riadtak el: bár a holland államkötvények hozamai magasabbra kúsztak, nagy volt a kereslet irántuk.
A tervezett megszorítások közé tartozik, hogy a nyugdíjkorhatárt 66 évre emelik 2015-ben, öt évvel korábban a tervezettnél, minden orvosi receptre 9 eurós díjat szabnának ki, az áfa 6-ról 7-re, illetve 19-ről 20 százalékra emelkedne, 75 millió euróval kevesebbet költene az állam a közmédiára, megszüntetnék a tanulmányi ösztöndíjakat, befagyasztanák a fizetéseket és a juttatásokat, és mindenféle adókedvezményeket is visszavonnának. Jan Kees de Jager pénzügyminiszter jelezte: a politikai akadályok ellenére Hollandia április 30-ig eljuttatja Brüsszelbe a tervezett büdzsét.
A választásokat valószínűleg csak szeptemberben tartják meg, ezzel együtt nehéz lesz kialkudni a büdzsét a kampányoló, egymásra licitáló pártok segítségével. Az ellenzéki Munkapárt (PvdA) új vezetője, Diederik Samson kedden már közölte: Hollandiának 3,6 százalékos hiányt kellene célba vennie, hiszen a paktum is megenged némi rugalmasságot különleges helyzetekben.
A felmérések szerint a legtöbb szavazatot a kormányzó VVD kapná, 33 képviselővel két hellyel többet szerezne a százötven fős képviselőházban, mint a 2010-es választásokon. Az elmúlt két évben megerősödött a radikális baloldali Szocialista Párt, amely 30 képviselői helyet kapna a képviselőházban (15 további helyet szerezve ezzel). A harmadik helyen a Munkapárt áll, amelynek népszerűsége nőtt az új vezetés alatt, bár elég nagy lemaradást kell ledolgoznia. A Wilders-féle PVV 19 képviselőhelyet gyűjthetne be a felmérések szerint, öttel kevesebbet, mint két éve.
Wildersnek agresszívan kell kampányolnia, hogy visszaszerezze a szavazatokat. A csalódottak szavazataiért a Szocialista Párttal kell megküzdenie. Elemzők arra hívják fel a figyelmet: Wilders annyiban nehéz helyzetbe hozta magát, hogy a konzervatív-liberális és a kereszténydemokrata pártra feltehetőleg a jövőben nem számíthat potenciális koalíciós partnerekként, mert a két pártban igencsak zokon vették, hogy Wilders felállt a tárgyalóasztaltól.
Brüsszelben mindenesetre rossz emlékeket elevenítettek fel a hét végi holland és francia belpolitikai fordulatok, illetve a szélsőségek megerősödése abban a két országban, ahol 2005-ben népszavazáson utasították el a választók az európai uniós alkotmányt, évekre válságba taszítva az EU-t.
