A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége Iránban tárgyal. Az irániak beleegyeztek, hogy ezúttal két fegyverszakértő is legyen a csapatban, amelyet a NAÜ főtárgyalója vezet. Elég nagy volt a kihagyás, négy év. Tavaly novemberben a szervezet közölte: Irán feltehetően atomfegyvert fejleszt.

Ezt követte az EU-szankciók elrendelése. Az unió fél év múltán nem vesz kőolajat Irántól, és megtiltotta a kapcsolatokat az ország nemzeti bankjával. Irán viszont most törvényt akar hozni arról, hogy nem ad el olajat az EU-nak, s közben időről időre előveszi az adu ászt, miszerint lezárja a Hormuzi-szorost, ahol a világ kőolaj-kereskedelmének állítólag negyven százaléka halad át.

A tárgyalás jó hír, ám csökkenti az örömet, hogy Ali-Akbar Velajati, Khamanei ajatollah főtanácsadója sietve kijelentette: 1. Irán nukleáris jogaiból nem engednek; 2. Irán atomprogramja eddig is átlátható volt, s mindenütt ott vannak a NAÜ kamerái. A nemzetközi közösség, beleértve az ENSZ szakosított szervezetét, kételkedik Irán állításában.

Teherán bebizonyíthatná, hogy programja valóban csak energiatermelést szolgál. Lemondhatna az urándúsításról, vagy valóban átláthatóvá tehetné. Irán azonban uránt dúsít már-már fegyverszintre, létesítményeit elrejti, és olyan kutatásokat folytat, amelyek atombomba-építésre utalnak. Emiatt kerülhet a világ a katasztrófaküszöbre. Az amerikai védelmi miniszter szerint az atombomba megszerzése Irán által a „vörös vonal”.

Izrael vezetői az elmúlt napokban is arról beszéltek, hogy meg kell állítani Iránt, amely deklaráltan a zsidó állam megsemmisítését akarja. Netanjahu izraeli kormányfő új vészkorszakot vizionált. Barak védelmi miniszter azt mondta, hogy ahogy múlik az idő, úgy „sodródik Irán a védettség állapotába”. Értsd bombája lesz. Azt tesz, amit akar, ha a világ el akarja kerülni az atomháborút.

A fenyegetéshez nem kell Iránból atombombát indítani. Ott van a szomszédos Libanonban, Gázában az irániak által szállított rakéták tömege a csatlós szervezeteinél, akik hatalmas védettséget kapnának. Irán – feltételezik sokan – azért akar atomhatalommá válni, hogy az egész régió feletti uralmat megszerezze. Ez azt jelentené, hogy a jövőben a közel-keleti kőolaj nagy része felett az ajatollahok rendelkeznének. A politikai feszültség már most is hajtja fel az üzemanyagárakat a világban.

Az izraeliek kiszivárogtatták, hogy képesek katonai akcióval késleltetni az iráni bomba elkészültét. Az országban számos felelős személyiség szerint viszont a Netanjahu–Barak páros kalandorságra készül azt állítva, hogy az iráni ellencsapás „nem fog annyira fájni”. Be tudja-e vonni Izrael az USA-t a katonai csapás tervébe? Elképzelhető, hogy igen, még az elnökválasztási kampány hajrája előtt. Oroszország és Kína még rábírhatná Teheránt, hogy tartsa be az atomsorompó-egyezményt. Ám erre nem hajlandók sem Moszkvában, sem Pekingben. Optimizmusra nincs sok ok. A csodában kellene hinni.