Tapintható képeivel a látó és a nem látó világnak is üzen Balvinszky Orsolya. Formákból, illatokból, hangokból alkot – és ez felszabadítja őt.

Szőcs Géza kulturális államtitkár a Magyar Kultúra Napján indította el a MaNDA TV-t, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (innen a betűszó) videoportálját. Az államtitkár a gyűjteményt az MTI tudósítása szerint kapásból az alexandriai könyvtárhoz hasonlította, bár mikor a költő-politikus kibontotta a hasonlatot, az némileg szelídebbé vált: nem hagyományos televíziónak szánják a kétnaponta frissülő kulturális híradót, inkább az a céljuk, hogy összegyűjtsék a magyar kultúrára vonatkozó összes fontos tudást, ismeretet. Lendüljünk most túl azon, hogy ugyan, ki mondja, mondhatja meg százszázalékos biztonsággal, hogy mi a fontos tudás és mi nem az, valamint azon, hogy az „összeset” összegyűjteni eleve reménytelen vállalkozás. Maradjunk a honlapnál.

A dráguló üzemanyag, a magasabb biztosítási díj, átírási illeték és cégautóadó, valamint a megemelt autópálya-használati tarifa után újabb mélyütésre számíthatunk. A havi tízezer forintos budapesti dugódíj bevezetésének ötlete rémálom: ez már nemcsak az autópiac, hanem az autózás válsága, ami hárommillió személygépkocsi- és közel félmillió haszonjármű-tulajdonost és családtagjait érinti.

Az idén a cigarettagyártók és -kereskedők már nem tudnak élni azzal a bevett fogással, hogy adóemelés előtt felvásárolták a zárjegyeket. Márciustól biztos a drágulás.

A bírságolás során a GVH jóval keményebben, illetve adott esetben jóval engedékenyebben is eljárhat kartellek esetén, mint korábban.

Zsinórban harmadszor döntött évtizedes negatív rekordot tavaly a hazai lakossági hitelezés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2011-ben a háztartások nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a korábban felvett kölcsönökre fizetett törlesztőrészlet meghaladta az új hitelek összegét. Az éves egyenleg mínusz 809 milliárd forintot mutat, tehát az árfolyamhatást nem számítva ennyivel zsugorodott 2010-ben a háztartások tartozása. A forint gyengélkedése azonban ezt a csökkenést majdnem teljesen kiegyenlítette: a lakosság hitelállománya tavaly év végén 8506 milliárd forint volt, alig valamivel kevesebb az egy évvel korábbi 8583 milliárdnál.

Lefelé jövet, a lépcsőházban válik világossá, hogy mi a hiányérzet oka. A méretek. A lépcsőfordulóba kiakasztották a kiállítás plakátját, rajta kinagyítva az A halandók seregét hajszoló Halál rézkarc, azaz többszörös méretben meztelen némber, ablakból okádó öreg és gonoszok, idióták, áldozatok tömege. Mindaz a rettegés, fenyegetés és hideglelés, amelyet az Ensor-életmű lényegének tudunk, és amelyet itt sokszor hiába várunk.

Révész Sándor gondolatai logikusak, humánusak, javarészben helytállóak is, azonban a téma (Pénzt vagy életet, 2012. január 30.), megérdemel egy átfogóbb, hogy ne mondjam, „világnézeti” megfontolást, hozzáteszem, ebben Révész Sándorral szimpatizálok. De…

A százéves házak napjait idén április 14–15-én tartják Budapesten. A Budapest100 című kezdeményezésben kizárólag olyan épületek vehetnek részt, amelyek idén ünneplik centenáriumukat. A kezdeményezés tavaly valósult meg először, amikor az 1911-ben épült lakóházak és közintézmények közül ötven épület nyitotta ki a kapuit. Városszerte közel tizenhétezer érdeklődő látogatott el az épületekbe.

Nemcsak belpolitikai, hanem éles kormánykoalíciós vitát is gerjesztett hazájában Petr Necas cseh miniszterelnök, aki hétfőn este az uniós csúcstalálkozón elsősorban a csehországi ratifikációs eljárás tisztázatlanságára hivatkozva nemet mondott (a britek mellett) a pénzügyi szigort erősítő kormányközi szerződésre. – Számunkra elfogadhatatlan az is, hogy habár Csehország 1,5 milliárd eurót utalt a Nemzetközi Valutaalapnak, a jelenlegi tervezet szerint a kormányfője mégsem lehet ott minden, az euróval kapcsolatos valamennyi csúcstalálkozón –nyilatkozta cseh újságíróknak.

A magyar burzsoázia eredendően a rendszerváltó liberális értelmiség és a rendszerváltásban úgyszintén kulcsszerepet játszó, liberális késő kádári technokrácia szülötte. Az új magyar kapitalizmus hajnalán ez a két hatalmi csoport volt az, melynek legszebb vágyálmai közé tartozott a helyi burzsoázia – a „valós tulajdonosok” – létrejötte. Ugyanakkor mindkét csoport a külföldi tőke beáramlását is erősen szorgalmazta, sőt a magyar burzsoázia születésre segítésénél is fontosabbnak tételezte (Szalai, 2001).