Jócskán drágulhat a cigaretta
Egyelőre nem változott a cigaretták kiskereskedelmi ára dacára, hogy február elsején léptek hatályba a tavaly szeptemberben megszavazott új jövedékiadó-terhek. Azonban úgy tudni, hogy ez jobbára annak köszönhető, hogy márciusig a kereskedőknél kitartanak a régi adótartalommal megvett készletek.
Míg a dohánygyártók nem nyilatkoznak a várható áraikról – a cigaretta árait a gyártók határozzák meg, abba kiskereskedőknek nincs beleszólása –, azonban kiskereskedelmi berkekben márciusra dobozonként átlagosan 30-40 forintos áremelésre számítanak, amit később, a nyár folyamán újabb emelések követnek majd.
Mint ismeretes, a parlament szeptemberben döntött a több lépcsőben történő jövedékiadó-emelésről: a cigaretta ezer darabonkénti adója jövő május 1-jétől 11.300, 2012. november 1-jétől pedig 11.750 forint, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka legyen.
Azonban később a 2012-es költségvetést újra kellett számolni az elszállt euróárfolyam miatt. Így egy 320 milliárdos hiány képződött a büdzsében, amit viszont be kellett foltozni, ezért a kormány a már elfogadottnál szigorúbb dohányjövedékiadó-emelés mellett határozott.
Ebből az emelésből a kormány 20 milliárd forint többlet-jövedékiadóbevételre számít. A február elejétől hatályba lépett változtatás alapján a cigarettát ezer darabonként 11.500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százalékának megfelelő jövedéki adó terheli. Júliusban ezt egy újabb emeléssel fejelik meg, a cigaretta jövedéki adója 11.900 forintra, illetve a kiskereskedelmi ár 31 százalékára nő. (Ugyanígy két lépésben emelkedik a szivar, a szivarka és a fogyasztási dohány jövedéki adója.)
Az idei adóváltozás sajátossága, hogy a dohánycégek korlátozottabban tudnak majd élni az adózárjegyek előzetes felhalmozásával, amivel eddig el tudták valamelyest odázni az áremelkedést. A dohánycégek ugyanis a jövedéki adójukat a zárjegy megvásárlásakor rótták le. Így jellemzően adóváltozás előtt dömpingszerű adózárjegy-felvásárlásba kezdtek, majd a felhalmozott készleteket adták el később, így jó darabig alacsonyabban tudták tartani az árat. (Igaz, dohányipari berkekben jártas szakértők szerint a felhalmozás kétélű fegyver volt, mivel az ily módon is alacsonyabb adóbevételek miatt a kormány további emelésben lett érdekelt.)
A kormány most azonban a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva meghatározta, hogy az adóváltozás után legfeljebb 60 napig értékesíthető a korábbi zárjegy, így legkésőbb március vége után már komoly pénzbírságot kockáztat az a kereskedő, aki régi zárjeggyel próbál ügyeskedni. Az adóváltozáshoz képest eddig a kiskereskedői berkekből jelzett, mindössze 5-8 százalékra várt áremelés jelzi, hogy kutyaszorítóban van a dohányágazat.
A januári áfaemeléssel megfejelt cigarettaárak (az áfa ráadásul a jövedéki adóval már ellátott árra épül rá) miatt várhatóan tovább csökkenhet a szektor forgalma, amit tovább fokoznak az egyéb tiltások, illetve a dohány-kiskereskedelem tervbe vett államosítása, ami lényegében egynegyedére csökkenti az eladóhelyek számát. Ebben a helyzetben pedig igencsak csínján kell bánni a dohánygyáraknak az áremeléssel.
Nem véletlen, hogy a 2010-es forgalomcsökkenés nyomán 2011-ben a gyártók gyakorlatilag belementek egy, a 2004-eshez hasonló árháborúba, hogy ezzel is ellensúlyozzák a cigaretta fogyasztásának a csökkenését, ezzel viszont az iparág is komoly bevételtől esik el.
Ugyanakkor az árháborúnak, illetve a vezető prémiummárkák árainak csökkentésének van egy olyan vetülete, hogy az olcsóbb, sodrott dohányhoz átpártoló fogyasztókat táboron belül tartsák. Így a gyártóknak némileg gyógyír lehet, hogy a megszavazott adóváltozások nyomán (hosszú évek gyártói lobbijának az eredményeként is) jelentősen csökken a vágott, illetve a sodrott termékek közötti adó- és árkülönbözet.
