Új bírságolási útmutatót adott közre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), melyben a hivatal közzétette, hogy az antitröszt – versenykorlátozó megállapodások, ezen belül különösen kartellek – esetében milyen szempontok szerint szabja ki a bírságot. A közleményben azt is részletezi a GVH, hogy a bírság mértékét pontosan hogyan állapítja meg.

A GVH elnöke és a GVH Versenytanácsának elnöke első alkalommal 2003. december 15-én adta közre antitrösztbírság-közleményét, amely a versenykorlátozó megállapodások, valamint erőfölénnyel való visszaélések esetén kiszabott bírság összegszerűsége megállapításának mérlegelési szempontjait rögzíti.

Azonban a GVH bírságolási gyakorlatát átláthatóvá tévő bírságközleményt az alsóbb fokú bírósági gyakorlat következtében a GVH mégis visszavonni kényszerült. (A bíróságok számos esetben mérsékeltek a kiszabott versenybírság mértékén.)

Ugyanakkor 2009 májusától a Legfelsőbb Bíróság (LB) több döntésében megerősítette a közleményben foglalt módszer egyes elemeinek jogszerűségét, majd 2011 áprilisában általános érvénnyel rögzítette, hogy a GVH jogosult matematikai módszereken alapuló bírságközlemény elfogadására, és ahhoz kötve is van.

Az elkészült új közlemény nem változtatta meg koncepcionálisan a korábbi matematikai műveleteken alapuló módszert, pusztán a nemzetközi tapasztalatok, a versenytanácsi és bírósági gyakorlat alapján pontosította, továbbfejlesztette a korábbi közleményt – állítja a GH.

 A GVH több lépcsőben határozza meg a bírság összegét, és elsőként a bírság alapösszegéről dönt. Ennek kiszámítása során a verseny veszélyeztetettsége és a jogsértés piaci hatása egyenlő, egyenként 30-30 százalékos súllyal esik a latba, míg a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása 40 százalékos jelentőséggel bír.

(A legsúlyosabb esetben az alapösszeg megegyezik a releváns forgalom 10 százalékával – ez egyébként a versenytörvényben megszabott bírságplafon.) 

Miután megkapta a versenyhatóság a bírság alapösszegét, következik az alapösszeg korrekciója.

A GVH a korrekciós tényezők között az ismétlődő jelleget, a jogsértéssel elért előnyt, a kellő elrettentő hatást, valamint kartell esetén az engedékenységi politika alkalmazhatóságát veszi figyelembe.

A korábbihoz képest lényegesebb újítások a mostani közleményben, hogy a tenderek esetében az általános esettől eltérően a bírság kiszabasánál figyelembe vett releváns forgalom a tender értékének háromszorosa, az elrettentő hatás figyelembe vételének lehetősége, valamint a gazdasági válság hatásaira figyelemmel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások által fizetendő bírság mérséklésére és fizetésének egyéb kedvezményeire vonatkozó szempontok kialakítása.