Orbán a brüsszeli érvekre vár
Ugyanakkor a jegybankelnök korábbi fizetésének visszaállítására sem hajlandó, és nem mond le arról, hogy az MNB vezetői és a monetáris tanács tagjai a magyar alkotmányra tegyenek esküt. (Strasbourgban Orbán következetesen az alkotmányról és nem az alaptörvényről beszélt.)
Brüsszelnek a bírák ügyében nem lesz nehéz dolga, mert az Európai Bíróság fellép az életkoron alapuló diszkrimináció, illetve az azonos foglalkoztatási csoportokon belüli hátrányos megkülönböztetés ellen. E kérdéskörben több ítélet is született, legutóbb a Lufthansa pilótáinak keresete nyomán. A légitársaság kollektív szerződése szerint nekik hatvanévesen megszűnt a munkaviszonyuk, miközben egy nemzetközi egyezmény alapján – igaz, szigorúbb egészségügyi kontroll mellett – 65 esztendős korukig vezethetnének repülőt. A német munkaügyi bíróság előtt folyó perben a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, a luxemburgi fórum pedig az uniós joggal ellentétesnek találta a kollektív szerződést.
A magyar bírák közül azoknak, akik már betöltötték a 62. évüket, a nyáron nyugdíjba kell vonulniuk, miközben eddig hetvenéves korukig dolgozhattak. De aki például az idén tölti be az 55-öt, az 65 esztendős korában vonulhat nyugdíjba, ami egyértelműen az életkor szerinti megkülönböztetést jelenti. Ennek oka egyébként, hogy a nyugdíjkorhatár körülbelül tíz év alatt emelkedik 62-ről 65 évre, mert a munkavállalóknak megfelelő felkészülési időt kívántak biztosítani.
A nyugdíjkorhatárra vonatkozó általános szabályozás különben a bírákra is érvényes: bár a jogállási törvény szerint a felső korhatár hetven év volt, azok, akik elérték a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt, bármikor kezdeményezhették nyugállományba helyezésüket. Mostantól viszont a szolgálati jogviszonyuk a törvény erejénél fogva szűnik meg, tehát bíróként nem dolgozhatnak tovább, ami a bírói függetlenség sérelmét is jelentheti.
Orbán az intézkedést a nyugdíjrendszer egységesítésével magyarázza, ami egyszerűen nem igaz. Ma ugyanis az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt senkit sem kényszerítenek a foglalkozása felhagyására, mert akit tovább akarnak alkalmazni, maradhat, ha akar. A bíráknál a kényszernyugdíj miatt erre most nincs lehetőség.
Ugyanakkor bizonyos körben jogszabályok határozzák meg a felső korhatárt, például a köztisztviselők vagy az alkotmánybírák legfeljebb hetvenéves korukig dolgozhatnak. Nagykövet viszont egy nem túl régen elfogadott törvénymódosítás értelmében élete végéig lehet bárki, feltéve, hogy igényt tartanak a szolgálataira. (A jogszabály korrekciójára azért volt szükség, hogy a washingtoni magyar külképviselet élére kinevezhessék Szapáry Györgyöt, aki elmúlt hetvenesztendős.)
Az MNB elnökének korábbi nyolcmilliós fizetését azért csökkentették a negyedére, mert az állami szférában – a közigazgatásban, valamint az állami és önkormányzati tulajdonú cégeknél is – egységesen kétmilliós fizetési plafont határoztak meg. A miniszterelnök legalábbis erre hivatkozott, de többször előfordult, hogy állami vagy gazdasági vezető ennél többet keresett. Korábban például a miniszterelnöki szóvivő fizetése is meghaladta ezt a határt, ám egy törvénymódosítással korrigálták az illetményét. Az elszámoltatási kormánybiztos járandósága azonban – akire a jogszabályváltozás nem vonatkozott – változatlanul meghaladta a kétmilliót, és állami vagy önkormányzati cégeknél is előfordul ennél magasabb jövedelem. Az ilyen vállalatoknál a bérplafont tiszteletben tartják ugyan, de kilátásba helyeznek különféle béren kívüli juttatásokat, jutalmakat, teljesítményprémiu mot, és ha ezeket valóban kifizetik, a vezetők havi kétmilliónál jóval többet tehetnek zsebre.
Abban viszont Orbánnak igaza van, hogy a jegybank vezetői és a monetáris tanács tagjai eddig az alkotmányra esküdtek fel, és ezt Brüsszel korábban nem kifogásolta. A kormányfő Strasbourgban a sajtótájékoztatóján mindazonáltal engedékenyebben nyilatkozott. „Nem vagyok biztos benne, hogy ez az ésszerű (ti. az eskü eltörlése – a szerk.), de ha a bizottság ehhez is ragaszkodik, megfontoljuk ezt is” – mondta. Igaz, hozzátette, hogy ez szimbolikus jelentőségű kérdés.
Fukuyama az alkotmányról
„Az új magyar alkotmány nem annyira azért rossz, ami, hanem azért, amit felfed szerzőinek hosszú távú hajlamairól... Senki nem bízik Orbán Viktorban és a Fideszben, hogy felelősen használják fel hatalmukat. Orbán viselkedése egy autoriter hisztist árul el, aki inkább betiltaná az ellenzéket, mint hogy együttműködjön vele” – állítja Francis Fukuyama, világhírű amerikai politológus, akinek A történelem vége című munkája hozta meg a globális ismertséget, azt írja a The American Interest folyóirat internetes oldalán: az új magyar alaptörvényben rejlő fő veszély az, gyengíti a végrehajtó hatalommal szembeni intézményes fékeket.
