Elhárult a legutolsó akadály is Gilad Salit izraeli őrmester kiszabadulása előtt: hétfő este az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította, hogy 48 órával elhalasszák a Hamásszal kötött fogolycsere-üzletet, így a 2006. június 25. óta a Hamász fogságában tengődő katonatiszt végre hazatérhet. A halasztásra azok a családok kérték a testületet, amelyek palesztin merényletekben veszítették el hozzátartozóikat.

A kelet-jeruzsálemi Ibtiszam Issavi szomszédai az izraeli börtönből szabaduló palesztin férfi fogadására készülnek

A még tizedesként foglyul esett Salitot már nagyon várják otthon. Érkezésének emelkedett ceremóniája lesz, ebből alaposan kiveszi majd részét Benjamin Netanjahu miniszterelnök, és Benny Gantz tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke is. Giladot a szülőkkel együtt köszöntik majd egy légi támaszponton.

A Hamasz egyiptomi területen, a Sínai-félszigeten engedi el az időközben főtörzsőrmesterré előléptetett fiatalembert. Többszöri orvosi vizsgálat után jut majd el a galileai faluba, ahol családja él. Médianyilvánosságban nem lesz hiány: a nyugati hírtelevíziók mellett az al-Dzsazíra és az Al-Arabija arab műholdas tévék is egyenesben akarták közvetíteni a fogolycserét. A palesztin foglyokat buszokkal már vasárnap a Negev-sivatagban lévő két izraeli börtönbe vitték. További 550 foglyot két hónapon belül engednek el a börtönökből.

A fogolycsere több helyen és szakaszban zajlik le ma. A legtöbb szabadon bocsátott palesztin Gázába kerül. Ott már felépült egy hatalmas színpad, ahol az örömünnepséget megtartják. Többeknek a megállapodás értelmében emigrálniuk kell. Törökország, Katar és Szíria vállalta, hogy befogadja a többnyire sokszoros gyilkosságért elítélt foglyokat. Az izraeli állampolgárságú palesztinokat és a kelet-jeruzsálemi lakosokat a rendőrség fogja elengedni. Egy csoport foglyot a palesztin hatóság fogad be, nekik Ramallahban rendeznek nagyszabású fogadást. Egyáltalában a palesztin és arab világ nem vesz tudomást arról, hogy a most kiengedettek többségének vér, többnyire civilek vére tapad a kezéhez.

Egyikük, Ahlam Tamimi volt újságírónő, akit tizenhatszoros életfogytiglanra ítéltek. Segített kiválasztani öngyilkos merényletek színhelyét, s 2001-ben ő szállította a magát felrobbantó férfit a jeruzsálemi Sbarro pizzériába. Tizenöten haltak meg a merényletben. Az áldozatok között voltak a most 27 éves Svuel Schijveshuuder szülei és három testvére. A fiatal férfi a múlt héten gyalázkodó feliratot mázolt a tel-avivi Rabin-emlékműre – így tiltakozva a fogolycsere ellen. De nem ő az egyetlen, aki ellenzi a cserét. Az izraeli legfelsőbb bíróság előtt fekszik a terrortámadások áldozatainak családtagjait tömörítő egyesület és három magánszemély beadványa. A kereset szerint a palesztin terroristák elengedése újabb erőszakhoz és emberrablásokhoz vezet, s az áldozatok családtagjait megfosztják a megnyugvás jogától.

A fogolycserét egyébként a kormány után jóváhagyta az izraeli parlament is. A bíróság volt az utolsó instancia, ahol megállíthatták volna az Izraelben sokak által ellenzett cserét. Az ellenzők éppen arra hivatkoznak, hogy a palesztinok – beleértve a mérsékelteket, akik, mint Mahmud Abbasz, a palesztin hatóság elnöke, nyilvánosan elítélik a terrort – a cserét győzelemként ünneplik, a terroristákat hősként dicsőítik. Tehát, szól a következtetés, a fogolycsere újabb terrorhullámot indít el. Erről beszélt az áldozatok nevében a Channel10 televízióban Josszi Cur, akinek fiát tizenhét másik civillel együtt egy haifai autó buszon robbantotta fel egy terrorista 2003-ban. Schijveshuuder pedig a bíróságon azt kiabálta a Salit szüleinek: tűzzenek ki fekete zászlót a házukra, mert „ma gyásznap van Izraelben” – írta a Haaretz elektronikus kiadása.

Megszólalt két ortodox rabbi is, akik vallási különvéleményben tiltakoztak a fogolycsere ellen. Szerintük a Szentírás tiltja a gyilkosok elengedését. Ugyanakkor hozzátették, hogy mindent meg kell tenni Salit szabadulásáért.

A bíróság megengedte, hogy a meghallgatáson Salit szülei is megnyilvánuljanak, s kérjék az ügylet jóváhagyását. A Jediot Ahronot számára készült felmérés szerint az izraeliek 79 százaléka egyetért az alkuval. Ám sokkal megosztottabbak voltak, amikor a közvélemény-kutatók megkérdezték: a terroristák szabadon bocsátása árt-e Izrael biztonságának? Ötven százalék igennel, 48 százalékkal nemmel válaszolt. A társadalom megosztott a jövőt illetően, a jelek szerint azonban a többség örül a fiatal katona szabadon bocsátásának, s együtt érez a szülőkkel, akik évek óta töretlenül folytatták kampányukat fiukért.