Tiltakozni csak a szomszédban!
– A legtöbb közintézményt katonák őrzik – tiltakozott Mircea Toma, az Active Watch jogvédő szervezet elnöke. – Az elnöki hivatal, a minisztériumok, a kormány és a prefektúrák előtt katonák állnak. Vagyis az állampolgárok éppen a „politikacsináló” intézmények előtt nem mondhatnák el a véleményüket.
A belügyminisztérium először is eltörölné azt az előírást, amely kimondja a gyülekezés szabadságát. – Arra hivatkoztak, hogy nem kell megismételni az alkotmány erre vonatkozó cikkelyét. Ez rosszindulatú spekuláció, hiszen ők is tudják: az alkotmány előírásait át kell ültetni törvényekbe, nem alkalmazhatók közvetlenül – nyilatkozta lapunknak Toma. Majd hozzátette: „reménnyel telve” várja a belügyminisztériumi elképzelés visszavonását.
Írásos indoklásában az Active Watch több oldalon ecseteli, miért tartja „haladóbbnak” az eddigi, 1991-ben elfogadott jogszabályt. Miközben a régi törvény bejelentési kötelezettségről rendelkezik, az új szabályozás bevezeti az „engedélyeztetési eljárást”. A kitételek között pedig, amelyekre hivatkozva megtagadható az engedély, több homályos kifejezés is szerepel, teret engedve az értelmezéseknek, illetve a hatósági önkénynek. Hasonló eredményhez vezethet, hogy az új szabályozás nem rendelkezik az eljárásról, amelyet a hatóságoknak követniük kell erőszak alkalmazása esetén. Az Active Watch azt is kifogásolja, hogy a bejelentett eseményekről a csendőrség parancsnoka, vagyis a belügyminiszter beosztottja mondaná ki az utolsó szót.
Az explicit korlátozások mellett a belügyminisztérium feljogosítaná a helyi hatóságokat, hogy saját hatáskörben kijelöljék a „tiltakozásra alkalmas” helyszíneket. – Ez az előírás a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság további korlátozásához vezethet – mutatott rá Ioana Avadani, a Független Médiaközpont (CJI) ügyvezető igazgatója, aki szerint az említett előírás főleg a jövő évi választások kontextusában „kemény”.
Toma szerint a belügyminisztérium elképzelése azért meglepő, mert az utóbbi időben a tiltakozó megmozdulások nem vonzottak igazán nagy tömegeket, annak ellenére, hogy a kormány több „fájdalmas” intézkedést is hozott az elmúlt két évben: 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak alapbérét, és ugyanannyival emelte az áruforgalmi adót. Mégsem voltak hatalmas tüntetések.