Egy 2006. október végi távirat több oldalon keresztül számol be Bryza bukaresti találkozóiról. A fő téma a déleurópai gázfolyosó és az orosz földgázra alternatívát jelentő Nabucco-vezeték megépítése. Traian Basescu elnök külpolitikai tanácsosa, Anca Ilinoiu azzal kezdi, hogy a Gazprom orosz óriás vállalat „hatékonyabban gyarmatosít a Vörös Hadseregnél”, a keleteuró pai régióban tervezett orosz gáztárolók pedig „felérnek a hidegháborús szovjet bázisokkal”.

A távirat utal Bryza korábbi találkozójára Sergiu Medar nemzetbiztonsági tanácsadóval. Utóbbi közölte, hogy Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Algéria és Magyarország révén megpróbálja bekeríteni az EU-t, kiiktatni a versenytársakat, hogy aztán így szerzett domináns pozícióját politikai célokra használja fel. – Más régió beli országokkal ellentétben Románia jobban ellen tud állni a nyomásnak, amelyet Oroszország a Gazprom révén gyakorol, mert több saját energiaforrással rendelkezik – közölteMedar, majd kérte az Egyesült Államok támogatását, mert mint mondta, „a Gazprom látná, hogy az USA érdekelt az európai energiapiacban, tudatában van annak, milyen játékot játszik a Gazprom, illetve nem fogadja el azt”.

2006. október 26-án Bryza Ioan-Codrut Seres gazdasági miniszterrel találkozott. A tárcavezető figyelmeztette: Magyarország egyre kevésbé érdekelt abban, hogy a Nabucco-csővezetéken azerbajdzsáni, azaz nem orosz földgáz jusson el Európába. A távirat szerint Bryza elismerte: a Mol vezetői – akikkel korábban Budapesten találkozott – több szempontból jobbnak tartanák, ha a Nabuccón orosz gáz folyna. Erre Seres megjegyezte, hogy Kóka újabban „sokkal oroszbarátabbnak tűnik, mint korábban”. Hasonlókat tapasztalt a bolgároknál is – tette hozzá. A távirat megjegyzi, hogy „miközben Magyarország hintázik”, a román elnök Bakuban Alijev elnökkel tárgyal, hogy a Nabucco számára azerbajdzsáni gázt szerezzen.

Egy 2008. március 17-én küldött távirat szerint az amerikai nagykövetség illetékeseivel folytatott beszélgetéseken Viorel Palasca gazdasági államtitkár aggodalmát fejezte ki Magyarország viselkedése kapcsán, és kérte, hogy az amerikai kormány gyakoroljon nyomástBudapestre aNabucco érdekében. Másfelől az államtitkár úgy vélte, jó oldala is van, hogy Magyarország és Bulgária „flörtöl” Oroszországgal, ugyanis aktívabb részvételre ösztönözheti Törökországot a Nabuccoprojektben. Magyarország „hintázása” okán Románia attól tartott, hogy elszigetelődik, Magyarország és Bulgária csatlakozása a Gazprom Déli áramlat projektjéhez megtorpedózza a Nabuccót. Ezért intenzív energiadiplomáciát indított, amelynek eredményeként március 12-én gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal.

Egy 2009.május 8-án keltezett távirat beszámol arról, hogy Calin Stoian külügyi államtitkár találkozóra hívta a nagykövetség gazdasági illetékeseit, hogy beszámoljon a Nabucco kormányközi egyezményt előkészítő tárgyalások legutóbbi fordulójáról. Stoica „elpanaszolta”: amagyar és a török delegáció javasolta, hogy az egyezmény tegyen említést a vezeték „iráni leágazásáról”, és egyedül a román küldöttség állt ki az amerikai álláspont mellett. Az „álláspont” egyébként nem létezett, a távirat végén a követség kérdést intéz a washingtoni központhoz: mi a külügyminisztérium álláspontja, jónak tartja-e Irán említését a Nabucco-megállapodásban?