Amilyen nagyot zuhant Észtország a válság kitörése után 2008–2009-ben, annál optimistábban látják a jövőt a balti állam lakói 2011-ben. Legalábbis az Eurobarométer májusi felmérése alapján, amely szerint az észt lakosság 64 százaléka optimista a kilátásokat illetően. Makrogazdasági mutatói alapján a másfél milliós ország valóban kijött a gödörből: míg két éve a GDP 14 százalékos zuhanást szenvedett el – Lettország utána a legnagyobbat a világon –, addig tavaly 3,6, idén a teljes évre várhatóan öt százalékkal gyarapodik a bruttó hazai termelés. (A növekedés az első negyedévben nyolcszázalékos volt.) Az ipari termelés két évvel korábbi 26 százalékos esése után tavaly a növekedés ebben az ágazatban 31 százalék volt. Még inkább nőtt az export, tavaly 53 százalékkal. Tallinnt segíti, hogy fő felvevőpiaca Finn- és Svédország, s ezeket kevésbé viselte meg a válság, mint Dél-Európát. Az észt kormány reményei szerint 2013-ra ismét többletet fog mutatni a költségvetés, amely az ezredforduló után először 2009-ben volt deficites.

Az ország idén az euroövezet tagja lett, s mára eltűnt a szkepszis a kontinentális valutával szemben.

– Most már nem kell aggódnunk a korona leértékelődése miatt – nyilatkozta a Postimees észt lapnak a Központi Bank igazgatója. Andres Lipstok ugyanakkor az ötszázalékos infláció kordában tartására hívta fel a figyelmet. Öt év alatt a bruttó fizetések is megugrottak Észtországban: átlagosan 549 euróról 843 euróra.

Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy a felpörgő gazdaság lényegében csak az elmúlt évek visszaesését hozza be. A 24,2 milliárd dolláros GDP a 2006-os szinttel azonos. Gondot jelent, hogy mindezt a korábbinál magasabb munkanélküliség mellett érte el Észtország, ahol az állást keresők aránya jelenleg 13,3 százalékos. Ez az öt évvel korábbinak több mint kétszerese. Ráadásul a lakosság 19 százaléka hivatalosan a szegénységi küszöb alatt él. (Munkatársunktól)

Tallinni vidámság. Az észteknek sokat kellett behozniuk