Hiába recseg-ropog az eurózóna építménye, hiába tűnnek el milliárdok a tőzsdékről napok alatt, az európaiak optimisták a gazdasági kilátásokat illetően. Legalábbis ez derül ki a 2011. tavaszi Eurobarométer-felmérésből, az Európai Unió által évente kétszer elvégzett közvélemény-kutatásból.

Várhatóan már a mai napon meghirdeti első filmgyártási pályázatát az Andrew G. Vajna producer, filmes kormánybiztos által fölkért öttagú bizottság, amelynek névsorát a közelmúltban hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. (MNF). Az eredeti szándéka ellenére a filmszakmának hitelező bankokkal is szövevényes tárgyalásokba bonyolódott kormánybiztosnak e grémium megalakítása az első komoly szakmai lépése, amely meghatározó lehet a magyar film jövője szempontjából.

Az augusztus első hetében felfüggesztett, de a száraz időjárás beköszöntével ismét érvénybe léptetett kukoricavetés-megsemmisítési határozatokat szinte mindenütt végrehajtják a véletlenszerű GMO-keveredésben érintettnek talált gazdák. Aligha véletlenül: egy időközben megjelent rendelet értelmében az ellenszegülők akár több millió forintos büntetést is kaphatnak.

A King’s City fejlesztői megelégelték az évek óta zajló huzavonát, és a Világbank mellett működő választott bírósághoz (ICSID) fordultak, amely a nemzetközi beruházásokat kísérő viták rendezésére hivatott.

Nem csak Róma püspökét nevezik pápának. Ezzel a címmel tisztelnek a világban még egy keresztény egyházi vezetőt, az egyiptomi koptok ősi egyházának fejét, III. Senudát. A 88 éves pátriárka a héten, 18-án Magyarországra látogat, és felszenteli egyháza első templomát Budapesten. Nem akármilyen egzotikus papi személyről van szó, hiszen sokmilliós közössége nemcsak a legrégebbi keresztény egyházak egyike, de megszakítatlan kulturális és etnikai folytatása a fáraók Egyiptomának.

Lengyelország a mi bezzegországunk. De talán nemcsak a miénk, hanem 2009 óta a „fél világé”, hiszen a 2008/2009-es gazdasági-pénzügyi válságból egyedül a lengyelek jöttek ki az unióban növekedéssel, nem pedig zsugorodással.

Amikor először jártam Berlinben, már éppen bontották a falat. Az átjárók még megvoltak, ám a metró már elsötétített állomások nélkül futott a kelet-berlini városrész alatt. A turistákhoz hasonlóan sajnálkozva állapítottam meg, hogy már nem élhetem át a vidámparkszerű borzongást, ami általában a nyugatiakat (és az akkor már szabadon közlekedő, így idesorolt magyarokat) is elfogta. Abba, hogy ez a kelet-berlinieknek mit jelentett, bele sem mertem gondolni.

Immár nemcsak a rendőrség, az ügyészség, hanem a terrorelhárítók is vizsgálják, mit mondott és kinek a társaságában a Magyar Sziget nevet viselő rendezvényen egy Tyirityán Zsolt nevű férfi.

A magyarságot területileg és érzelmileg is olyannyira megviselő trianoni szerződés sebei máig kezeletlenek maradtak. A jobboldal múltidéző nacionalizmusa és a balliberális erők szemlesütött, érdektelenségig terjedő bagatellizálása csak egyre mélyíti a kibeszéletlen konfliktusokat.

A jövő évi költségvetés tervezési körirata szerint 2012-től a különböző hatóságok által kiszabott bírságokat maradéktalanul be kell szolgáltatni a központi büdzsébe, azaz a pénz beszedői egyetlen forintot sem használhatnak fel belőle szabadon, saját működési kiadásaikra. Jelenleg Magyarországon 136-féle bírság létezik, amelyeket 32 költségvetési szervezet kezel, ha pedig ezeket megyei szintre is lebontjuk, akkor már száz intézményről van szó.

Eddig hat gyanúsítottja van a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyó nyomozásnak, ám a Központi Nyomozó Főügyészség korábban jelezte újabb személyek meggyanúsításának a lehetőségét is. A hatóság előre sosem közöl ilyen típusú információkat, ám a nyomozás eddigi logikája alapján főként azok jöhetnek szóba, akik részt vettek a döntésben.

Jókora áfafizetési kötelezettségeit szerette volna az Electro World megúszni a Bender-Log Tanácsadó Zrt. által kibocsátott fiktív, azaz vélhetőleg jóval az eladott áru értékén felül kiállított számlákkal – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Népszabadság által megismert tartalmú jegyzőkönyvéből.

Cséfalvay Zoltán szerint tárgyalnak, egyeztetnek a munka törvénykönyvének változtatásáról, amelyet "vitaanyagnak" nevezett. Vita pedig van.

A munka törvénykönyvének tervezett módosítása jelentősen csökkentheti az egészségügyi dolgozók fizetését, de az ágazat érdekvédői egyelőre várakoznak. Az egészségügyi dolgozók között óriási fölháborodást okoz a tervezett változtatás, mert negyedére csökkentenék az éjszakai, és megszüntetnék a délutáni műszakpótlékot, valamint a szándékos és a gondatlan szakmai károkozásért a jövőben az egészségügyi dolgozókat terhelné a felelősség.

Húsba vágó elvonások érték az idén a honvédséget. Korábban soha nem fordult elő, hogy a nemzeti össztermék egy százalékát sem éri el a területre fordítható költségvetési összeg: ez évi 275 milliárd forint. Ebből nemrégiben ráadásul további 26 milliárdot zároltak, ami szakértők szerint súlyos gondokat okozhat. Állítják: nincs pénz arra, hogy a légteret védjék, nincs pénz gyakorlatokra. Az ügyben a NATO korábban már finom kritikát is megfogalmazott a magyar honvédelmi vezetéssel, illetve a kormányzattal szemben.

„Az, hogy mire képes egy honvédség, mindig relatív és összetett kérdés” –mondta lapunknak Benkő Tibor. A vezérkari főnök szerint „az ország fegyveres védelmének gyakorlati megvalósítója a katona, a védelmi képesség szintje viszont sok képesség együttes meglétén alapul”. Ehhez véleménye szerint hozzátartozik az állampolgárok szemlélete és hozzáállása is.

A rendőrségre már hónapokkal ezelőtt eljutottak olyan hírek, miszerint a Csepel-sziget északi részén egy döntően hajléktalanokból szerveződött kolónia tagjai súlyos bűncselekményekkel, elsősorban rablásokkal, de egyes konkrét bizonyítékokkal alá nem támasztott információk szerint brutális gyilkosságokkal is összefüggésbe hozhatók – mondta Csizner Zoltán ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján.