„Jelen pillanatban ott tartunk, hogy van egy szakmai körökben elkészített vitaanyag” – mondta a hét végén a Hír TV egyik műsorában Cséfalvay Zoltán a munka törvénykönyvének tervezete kapcsán. A műsorvezetők kérdésére, miszerint a minisztérium mennyire hajlandó azonosulni a tervezettel, és mennyire hajlandó változtatni rajta, hiszen a nyilvánosságra hozott anyag állandó támadási felületet adott az ellenzék számára (de az a kormányoldalról sem volt elfogadható), a nemzetgazdasági tárca stratégiáért felelős államtitkára úgy válaszolt: a vitaanyagnak az a lényege, együtt kidolgozzuk, mi az, ami a különböző partnerek számára elfogadható. Így alakul ki a legjobb megoldás.

„Azt egy kicsit furcsának találom, hogy ha valamit vitára bocsátunk, akkor az a vád, hogy a kormány azt akarja ráerőszakolni a világra. Azt értem, hogy különösen a szakszervezetek tiltakoznak ellene vehemensen, hiszen az olyan kedvezmény, mely három foglalkoztatott után ad két óra mentességet szakszervezeti vezetőknek, megszűnik.” Cséfalvay Zoltán ugyanakkor hozzátette: végig kell nézni minden pontot, meg kell tárgyalni. De azt is meg kell nézni, hogy a különböző országokban, vagy éppen a szomszédos Ausztriában sok esetben egy az egyben ugyanaz él, mint ami a tervezetben van. Szerinte vannak, akik olyan pont ellen is tiltakoznak, ami uniós előírás.

A Fidesz-frakció és a KDNP-képviselőcsoport már korábban jelezte, elfogadhatatlan számukra a Matolcsy-tárca tervezete, ha a védett kor nem szerepel benne, illetve a kismamák számára nem ad védelmet. De szinte naponta mutatnak rá a munka törvénykönyvének egy-egy tarthatatlan pontjára az ellenzéki pártok, illetve a szakszervezetek is.

A napokban Kollonay Csilla nemzetközi munkajogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora egy, a nőket érintő kérdéseket feszegető szakmai konferencián arra figyelmeztetett: a tervezet mind az amerikai, mind a szovjet típusú munkajogból merített. Az Egyesült Államokban ugyanis valójában nincs is törvény, amely a versenyszférában a munka világát szabályozná, hanem az egyes cégek és a munkavállalók közötti kollektív szerződés alapján működik a gazdaság. Az egykori szovjet modell pedig –főként az állami munkáltatók esetében – alattvalókként kezelte a dolgozókat.

A jogász szerint ennek a kettőnek az összegyúrása tűnik ki a kormány terveiből.

A családosok vagy a gyermeket tervezők több szempontból is rosszul járhatnak, ha a tervezet ebben a formában lépne életbe: abban ugyanis már nem szerepel az a korábbi tiltás a munkaadók felé, hogy az álláskeresőt nem kötelezhetik terhességi teszt elvégzésére. Ezt korábban kizárólag abban az esetben kérhette a leendő munkaadó, ha a munkakört a veszélyessége – sugárzás vagy vegyszerek használata – miatt várandós anya nem tölthette volna be. Most azonban ugyan nem engedélyezik, de nem is tiltják meg – mondta az ELTE professzora.