„Lényeges, hogy meghatározott helyzetben olyan képességeket, mint például az élelmiszerrel történő ellátás, a hadfelszerelések és az anyagi készletek rendelkezésre állása, vagy éppen az egészségügyi ellátás, miként képes biztosítani az ország. Fontos, hogy milyen áldozatokra készek az állampolgárok. Nem a meglévő húszezer katonáról van csupán szó, hanem arról is, hogy például mozgósítás esetén hány állampolgár tesz eleget a behívásnak, és a behívottak milyen szinten képesek teljesíteni kötelezettségüket, hányan lesznek érdemben hadra foghatóak. A honvédelem az egész ország feladata. Nem a legtökéletesebb a helyzet, sok tennivalónk van mindkét területen, elismerem. Ha országvédelemről beszélünk, bár egy erős szövetségnek vagyunk aktív tagjai, akkor is elsődlegesen nemzeti felelősségről van szó” – fogalmazott a vezérkari főnök. Benkő ugyanakkor rámutatott: a magyar honvédség különleges feladatokra képes békeidőben is. „Nem csak katasztrófahelyzetben állnak helyt a katonák. A légtérbiztonságról, légtérfelügyeletről a szomszédos országokból is járnak hozzánk, Veszprémbe tapasztalatokat átvenni. Ohióból érkeznek hozzánk nemsokára amerikai katonák, hogy a Tisza műszaki zászlóalj munkáját tanulmányozzák az árvízvédekezéssel kapcsolatban, szlovén partnereink pedig a kolontári, devecseri mentésről akarnak ismeretet szerezni. Az állampolgárok szerencsére természetesnek veszik, hogy biztonságban érezhetik magukat, de arról nem tudnak például, hogy negyvenkét helyen van automata vegyi, biológiai és radiológiai figyelőrendszerünk az országban. Bármilyen veszélyhelyzetben azonnal tudunk reagálni a mobil laboratóriumunkkal. Huszonhat katasztrófavédelmi csoportunk van készenlétben sugárfelderítő és kutató-mentő helikopterekkel kiegészítve. Ezek is hozzátartoznak a felkészültséghez és az állampolgárok biztonságérzetéhez.”