A bírságbevételek központosítása 2009-ben indult, s jövőre fejeződik be. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az intézkedés az érintett intézmények gazdálkodási biztonságát erősíti, hiszen a „bizonytalan” bírságbevétel helyett fix költségvetési támogatással számolhatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kieső bírságbevétel helyett az érintettek többlettámogatást kapnak a központi költségvetésből, azaz az NGM szerint a módosítás nem minősül pénzelvonásnak. Erre egy konkrét példa a rendőrség, amely már ebben az évben sem gazdálkodhatott a beszedett pénzzel, ugyanakkor azzal arányos plusz költségvetési támogatást kap.

Az NGM tájékoztatása szerint idén összesen 5,8 milliárd forint bírságbevétellel terveztek azok az intézmények, amelyek eddig nem voltak, de a jövőben érintettek lesznek a központosításban.

Ahogyan a jövő évi költségvetés tervezési köriratában olvasható: a bírságok beszedése, nyilvántartása az eddigi beszedő szervezet feladata lesz, azonban a saját előirányzatai között se nem tervezheti meg, se nem számolhatja el azokat, s meghatározott időközönként köteles lesz a központi költségvetésbe befizetni. Ez egyaránt igaz mind a 2012. január elseje után kiszabott és beszedett, mind a 2012. január 1-je előtt kiszabott, de csak azt követően befolyt bírságokra.

– Azzal, hogy a jövőben az intézmények nem lesznek közvetlenül érdekeltek a bírságolásban, talán azt eredményezi, hogy megalapozottabban büntetnek. Az nem igazán jó gyakorlat, hogy a hatóságnál marad a beszedett pénz, amiből aztán esetleg jutalmat is kapnak a dolgozók – mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató alelnöke.

A bírságok teljes körű központosításából azonban inkább az olvasható ki, hogy egyre nagyobb bajban van és erősen feszített a jövő évi költségvetés. Az már látszik, hogy a korábban reméltnél kedvezőtlenebbül alakul a gazdaság helyzete, azaz a vártnál kisebb GDP-bővülés és alacsonyabb fogyasztás lehet, amiből a központi költségvetésnek kevesebb bevétele származik. Ahhoz, hogy a kormány jövő évi 2,5 százalékos államháztartási hiánycélja teljesüljön, minden bevételi lehetőséget ki kell facsarni – tette hozzá Akar László, aki úgy véli, a 2,5 százalékos cél most nem tűnik reálisnak, s már az is siker lenne, ha három százalék alá be lehetne hozni a deficitet.

A jövő évi költségvetés szempontjából szinte csak rossz fejlemények vannak. Akar László szerint a svájci frank erősödését, a lakáshitelek növekvő számú bedőlését aligha fogja megúszni a kormány anélkül, hogy ne kerülne pénzbe a költségvetésnek. A kialakult helyzetben a lakosság visszafogja fogyasztását. Ha nem fogyasztanak, akkor a központi büdzsébe kevesebb forgalmi adó folyik be. De kiesést fog okozni az Európai Bíróság áfaügyben hozott elmarasztaló döntése is – mondott néhány példát. Hozzátette, igazán abból lenne pénze jövőre a kormánynak, ha nem nyúlna hozzá a személyi jövedelemadórendszerhez, és várna a félszuperbruttó, valamint az adójóváírás kivezetésével. Ha nem csinálnának jövőre újabb érdemi szja-változtatást, az politikailag is okos döntés lenne, mivel elkerülhetővé válna az adóváltozások miatti idei széles körű jövedelemcsökkenés megismétlődése –tette hozzá Akar László.