Rupert Murdoch – alig fél évtizede – mintegy 580 millió dollárért vásárolta meg a portált. A nagyhatalmú médiamágnás ma legföljebb a vételár töredékéért adhatná el az oldalt, ellenben a Facebook piaci értékét ötvenmilliárd dollárra becsülik a szakemberek. A közösségi média éltanulójában rejlő üzleti potenciálokat jelzi: a Goldman Sachs, a Wall Street legismertebb befektetőinek egyike is beszállt a cégbe. Nem meglepő a bizalom annak fényében, hogy a közösségi portál hamarosan a világháló egyeduralkodójává válhat: az Experian Hitwise dolgozata rámutat, hogy a Facebook a leglátogatottabb weboldal az Egyesült Államokban, azaz a portál a Google-t is megelőzte az online-vetélkedőn.

Ennek nyomán aligha elképzelhető, hogy a vállalat ne termeljen masszív profitot a következő években. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Facebook messzemenően részletesen tájékozódik felhasználóiról: kincsesbánya a hirdetőknek. Nem létezik olyan platform, amelyen hasonlóan pontosan meghatározható és elérhető lenne a különféle márkák célcsoportja.

A kitűnő adottságok nem garantálják automatikusan a sikert: a bevételek nem a tervezett ütemben érkeztek a céghez a korábbi esztendőkben. A lehetséges okok egyikeként emlegették a felület „demokratizmusát”: hiába a szembeszökően részletesen kidolgozott marketingstratégia, ha a fogyasztók szabadon nekironthatnak a terméknek a közösségi médiában. A hozzászólások cenzúrázása indokolhatatlan, a felhasználó „lehülyézése” sem tetszett előremutató megoldásnak – az illetékes szakemberek nehezen találtak megoldást az ilyesféle kommunikációs feladványokra. Ellenpéldaként megemlíthetők az úgynevezett „love brand”-ek, azaz a legnépszerűbb márkák, amelyek őrült méretű hűséges tábort alakíthatnak ki a felületen: a Starbucks kávézólánc több mint húszmillió rajongót tudhat maga mögött a Facebookon...

Akárhogy is, a még mindig csak huszonhat éves Mark Zuckerberg alapította közösségi oldalnak sikerült az áttörés: a Guardian című brit lap információi szerint százmillió font bevételt realizált Nagy-Britanniában 2010-ben. Ráadásul az üzleti folyamatok a cégnek kedveznek: az internet a reklámpiac egyetlen területe, amely növekedést mutathat fel. Az e-marketer elemző cég úgy véli: a Facebook hirdetési bevételei négymilliárd dollárra nőnek az idén. Az oldal fölfoghatatlan méretű, globális közönséget kínál a hirdetőknek: a portált hozzávetőleg hatszázmillióan használják szerte a világon. A közösségi média egyéb szereplői (Twitter, Tumbír stb.) nem versenyképesek a Facebookkal; sem felépítésük, sem működési mechanizmusuk, sem felhasználóik száma nem győzi meg a hirdetőket.

A hurráhangulatot árnyalja az Advertising Age című szaklapban megjelent elemzés, amely a közösségi média alkonyát vizionálja, miután néhány népszerű márka kampánya csalódást okozott. A borús forgatókönyv aligha valósul meg, hiszen a felhasználók kitartanak a közösségi média mellett, így a marketingszakemberek és a hirdetők aligha hagyhatják el a felületet. Igaz, a közösségi médiát varázsszerként bemutató analízisek sem állják meg a helyüket.

Annyi biztos: a Facebook nem áll meg. A cég a BRIC-országok, a legdinamikusabban növekvő gazdaságok felé nyit; a legfőbb célpont Brazília, India és Oroszország. Ha az elképesztő ütemű növekedés folytatódik, akkor a Facebook felhasználóinak száma néhány éven belül elérheti az egymilliárdot.

Tetszik vagy nem tetszik: a meccs – egyelőre – eldőlt.

A Facebook központi szerepet játszott az észak-afrikai országok civil tüntetéseinek megszervezésében. Képünk Kairóban készült, február elején