„Aki ide akart jönni, az már itt van” – jelentette ki (talán önmagát is biztatva) az osztrák munkaügyi miniszter. Rudolf Hundstorfer korábban az osztrák munkaerőpiacot hevesen védő osztrák szakszervezeti szövetség, az ÖGB élén állt; szerinte Ausztria mindent megtett belső munkaereje védelméért. Az EU-n belül a maximálisan megengedett hét évig korlátozta a 2004-ben felvett kelet-középeurópai tagországok állampolgárainak munkavállalását. Sőt a május elsejei nyitás előtt még most is egymás után hozza az osztrák kormány azokat a védőintézkedéseket, amelyekkel ki akarja majd védeni, hogy a beáramló munkavállalók olcsóbb bérért dolgozva aláássák az osztrák bérből élők versenyhelyzetét.

Különösen az építőipari konkurenciától tartanak. Az osztrák foglalkoztatási szakértők attól félnek, hogy a külföldi vállalkozók – bár papíron az osztrák kollektív szerződésnek megfelelő összeget fizetik majd alkalmazott honfitársaiknak – a valóságban csak valamivel többet adnak az otthoni béreknél. Elvben külön új szervezet, az illegális munkaerőfoglalkoztatást ellenőrző KIAB emberei csapnak le a visszaélőkre s szabnak ki ezer és ötvenezer euró közötti büntetést. Ám a gyakorlatban sziszifuszi küzdelemről és gyorsan elillanó cégekről van szó az osztrákok szerint. A májusban életbe lépő ellenőrzési rendszert a hatóságok másfél év után felül akarják vizsgálni, és adott esetben szigorítani.

A külföldi munkaerőt közvetítő osztrák irodák szerint nehéz lesz a nyitás után jól képzett szakembereket Ausztriába csábítani. „Jó részük már régen elhelyezkedett a fejlett európai országokban, és akik még nem, azok inkább kerülik Ausztriát, amely hosszú ideig ellenségesen viselkedett velük” – idézi a Kleine Zeitung című napilap a Startpeople nevű cég főnökét. Az illető szerint a lengyelek Nagy-Britanniát és Hollandiát preferálják, mert ott elismerik a munkájukat, a csehek esetében pedig akad otthon is bőven munka.

Van, aki úgy véli, hogy májustól a kellő szakértelemmel nem rendelkezők próbálják meg az ausztriai munkavégzést, esélyeik azonban az elhelyezkedésre roppant csekélyek – tekintettel az összesen 450 ezer külföldire, aki az alpesi országban dolgozik. U. T. iparűzési engedéllyel közel húsz éve dolgozik hétvégeken hazajáró magyar programozóként Ausztriában. Nem fél az újonnan érkező magyar konkurenciától: szerinte kevesen beszélik a német nyelvet, amelyet angollal nem lehet kiváltani, és ezt a szakmát ma már odahaza is jól fizetik.

Osztrák foglalkoztatási körökben általános becslés, hogy a májusi nyitás után 20–25 ezer munkavállaló érkezik majd a „nyolcaktól” (magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, szlovének és a három balti állam). És mint eddig is, a legnagyobb számban magyarok.

A magyar munkavállalók 25 ezren lehetnek, nyolcvan százalékuk négy tartományban (Burgenland, Bécs, Alsó-Ausztria és Stájerország) dolgozik. Ezen belül az ingázók, akik naponta utaznak Magyarország és Ausztria között, körülbelül nyolcezren vannak.