A történelmi egyházak hangja a magyar közélet „becketti krízisében” döntő volna. Czene Gábor írásának (Az egyház csöndje, január 24.) van igazsága. A hivatalos egyházi kommunikáció immár sokadszor mulasztja el az alkalmat, hogy a közgondolkodás élvonalába lépjen. Nem azzal, hogy most megismételné az ellenzéki hangokat.

Az Európai Unió országainak túlnyomó többsége a hét végén megállapodást írt alá a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolásáról. Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter a napokban tett nyilatkozatai szerint ehhez az egyezményhez Magyarország azért nem csatlakozott, mert a kormány nem kíván lemondani „az adópolitika függetlenségéről”. Ez a nyilatkozat félrevezető.

Helyzet van: a VI. kerületi önkormányzat ukáza szerint március 31-ével a Tűzraktér működtetőinek ki kell üríteniük a Hegedű utcai egykori iskolaépületet. Ha csak raktárként funkcionálna a hely, nem lenne semmi gond, a város közepén tényleg ne legyen lerakat. Csakhogy a Tűzraktér több mint 374 művésznek ad otthont.

Múlt év decemberében adták át Pécs új kulturális intézményét, a rangos hangversenyek és konferenciák rendezésre megálmodott Kodály Központot, s az elmúlt három hónap alapján elmondható, hogy az ideszervezett zenei programok iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Eddig tucatnyi telt házas koncertet tartottak a központ 999 nézőt befogadó hangversenytermében, s a következő hetek számos programjára sem lehet már jegyet kapni.

Mi kell egy jó ünnephez? Nem girlandsokaság és lampionerdő, nem diadalittas műsorközlő, hanem elragadtatott házigazda és ugyancsak elragadtatott vendégek. Egy jó ünnephez egy ünnepelt, jó programok és megfelelő helyszín kell. És az se baj, ha van néhány palack jó vörösbor. A legfontosabb mégis: a közösség. Immár hagyomány, hogy a Múzeum utcai Budapest Jazz Clubban háromnapos fesztivállal ünneplik a hazai dzsesszt a műfaj szerelmesei.

A biztosítók jövő év végétől nem vehetik figyelembe ügyfelük nemét a szolgáltatások díjának megállapítása során. Az Európai Bíróság döntése itthon elsősorban az életbiztosítások terén hoz változást, a nőknek várhatóan többet kell majd fizetniük.

Edward Albee: Peter és Jerry / Állatkerti történet Thália Színház – Debreceni Csokonai Színház

Hogy kör vagy négyzet alakú asztal mögött ültek-e, nem tudom, bár ilyenkor minden fontossá válik. Utána kellett volna néznem annak is, hogy pontosan milyen bizottság tagjai is voltak ők, huszonöten, mert bár nyilván eddig is teljes erőbedobással dolgozott a testület, ekkora figyelmet nem kapott. Földrajzi név-bizottságnak hívják őket, amolyan tárcaközi grémium, amely azért alakult, hogy az illetékesek névváltoztatási javaslatairól alkosson véleményt.

Hovatovább családtagok: bejáratosak a lakásunkba. Már annyi sportközvetítés van, hogy szinte nem győzzük „hazavárni”őket. Tévériporterek, akik most kezdődő sorozatunkban szokatlan helyzetbe kerülnek: nem kérdeznek, hanem válaszolnak. Harmadikként a harminckilenc éves Szabó Gábor felel.

Régóta legendák keringenek az elefántok különleges viselkedésformáiról, például arról, hogy meggyászolják halottaikat, vagy hogy rendkívül tanulékonyak és együttműködnek fajtársaikkal és embergazdáikkal.

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek által kezdeményezett Szociális Bolthálózat.

Tizenhét éves kora óta rokkantnyugdíjas, a tüdőátültetés után most veseátültetésre vár – és mégis életvidám. Lénárd Péter nem szereti, ha betegnek látják.

„Választások idején Pest utcáin járni: a legkínosabb büntetés, ami látó emberre kiszabható” – írta Gulyás Jenő művészettörténész 1929-ben. Ezen kijelentés máig megállja a helyét: kampány idején csaknem teljesen egyforma plakátok veszik körül a járókelőt – a jelölt arcképe, a politikai párt viszonylag egyszerű, könnyen felfogható üzenete, szlogenje, és a párt logója látható rajtuk. Formailag érdektelen, klisészerű plakátok tömkelege próbálja megragadni az emberek figyelmét.

Belső utakon, rejtett összefüggések, különleges utazások, új kezdet, álombuborék – ezeken a szekcióneveken futottak a TEDxDanubia előadásai a fővárosi Uránia moziban. Az Egyesült Államokból negyedszázada indult „gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni” szlogen hazai megvalósítását éppen a szervezők akadályozták.

Utcai demonstrációkkal is meg kell védeni a köztársaságot – mondta Simon Gábor választmányi elnök, az MSZP párt parlamentjének hét végi ülését követően. A delegáltak ezen elfogadtak egy állásfoglalást, amely kimondja: a Fidesz–KDNP alkotmánytervezete ellentétes az ország demokratikus hagyományaival és a magyar alkotmányossággal.

Április elejétől fél éven át árfigyelő akcióba kezd a Nyugdíjasok Országos Szövetségének Somogy megyei szervezete. Felmérésükkel azt szeretnék ellenőrizni a somogyi nyugdíjasok, hogy betartja-e ígéretét Orbán Viktor kormányfő, megőrzi-e a nyugdíjak reálértékét.

Az utóbbi hetekben a Jobbik három baranyai szervezete oszlatta fel önmagát. Az önfeloszlatók úgy tudják, nem elszigetelt baranyai jelenségről van szó, a Jobbik pártigazgatója viszont tagadja ezt.

Kihagyták a szólásszabadságra és a média sokszínűségére vonatkozó hivatkozást az új alkotmány tervezetéből, pedig a kormánypártok rakták bele még tavaly. Kimaradt a médiahatóság, ahogy a közmédia is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) programot indított a bankjegyellenőrzés szélesebb körű elterjesztése érdekében. Az MNB először olyan cégek jelentkezését várja, melyek UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló eszközöket forgalmaznak.

Állandó vitatéma a közgazdászok körében a dollár mint tartalék valuta jövője. A zöldhasút temető és helyettesítő eszközként a kínai jüant és az eurót favorizáló Barry Eichengreen sztárközgazdásszal szemben többen rámutattak arra, hogy Kínának nem áll érdekében a dollár bukása, mert azon többet veszíthet, mint amennyit a jüan előretörésével nyerhet.