Volt szerencsém bolyongani az európai bürokrácia útvesztőjében. Amikor Brüsszelbe mentem tudósítóként dolgozni, nem volt elég összeszedni mindenféle hivatalos iratot (születési, illetve házassági anyakönyvi kivonat, egyetemi diploma stb.), ezekről – nem kevés pénzért – hiteles fordításokat is kellett készíttetni. S amikor azt hittem, már vihetem is a papírokat a belga hatóságokhoz, kiderült, hogy még a budapesti Külügyminisztériumnak is – természetesen pénzért – rájuk kell nyomnia a pecsétet (ez a felülhitelesítés).

Hasonló akadályokba ütköznek EU-állampolgárok milliói, akik hiába utazhatnak szabadon a határok nélküli Európában, hivatalos dokumentumaikat külföldön nem fogadják el. Megvalósult tehát a személyek szabad mozgása, a közokiratoké viszont vágyálom.

Sőt néha rémálom vár az ügyeiket egy másik uniós tagországban intézőkre, ezért rukkolt most elő az Európai Bizottság megoldási javaslatokkal. „Az idejétmúlt formaságok bosszantják az állampolgárokat, rabolják a pénzüket és az idejüket” – ismerte be Viviane Reding igazságügyi EU-biztos.

Töröljék el az iratok felülhitelesítésének (francia szóval gyakran így hivatkoznak rá: apostille) az intézményét – ad mindjárt ötletet a brüsszeli bizottság. A könnyítésnek az átlagemberek bizonyára örülnének, a felesleges jogi aktusból pénzt beszedők (idehaza a Külügyminisztérium és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara) már kevésbé. Igaz, ettől még nem biztos, hogy – például – az osztrák hivatalok hitelesnek ismernék el a hozzájuk betérő görög vagy litván kérelmező iratait, ám erre is lehetne megoldást találni. A nemzeti hatóságok olyan elektronikus rendszert alakíthatnának ki, amelyben adatokat cserélnének egymással. Erre már akad is példa: az Internal Market Information (IMI) System, azaz belső piaci információs rendszer a tagállamok minisztériumait és közigazgatási szerveit köti össze. Ha mondjuk a francia hatóságok tudni akarják, hogy egy magyar vagy bolgár vízszerelő valóban letette-e a szükséges vizsgákat, ezt pillanatok alatt ellenőrizhetik.

S ha már létezik európai útlevél és jogosítvány, miért ne lehetne egységesíteni egyéb okiratokat is? Az Európai Bizottság nem tenné ezt kötelezővé, a dokumentumokból továbbra is kérhetne bárki „nemzeti” változatot. De ha külföldön szeretné – tegyük fel – iskolába beíratni a gyermekét, igényelhetne (akár a fogadó ország nyelvén kiállított) európai születési anyakönyvi kivonatot is, amelyet már szemrebbenés nélkül elfogadnának a helyi hivatalnokok. Ma még jelentősen eltér a születési anyakönyvi kivonatok formája és tartalma: Európa-szerte összesen negyven különböző adatot tüntetnek fel rajtuk, persze mindenütt mást.

Costy, az 55 éves román bevándorló népzenével szórakoztatja a spanyolországi Bilbao autósait. Csak forgatják a papírjait