Nem érteni anyakönyvi kivonat
Volt szerencsém bolyongani az európai bürokrácia útvesztőjében. Amikor Brüsszelbe mentem tudósítóként dolgozni, nem volt elég összeszedni mindenféle hivatalos iratot (születési, illetve házassági anyakönyvi kivonat, egyetemi diploma stb.), ezekről – nem kevés pénzért – hiteles fordításokat is kellett készíttetni. S amikor azt hittem, már vihetem is a papírokat a belga hatóságokhoz, kiderült, hogy még a budapesti Külügyminisztériumnak is – természetesen pénzért – rájuk kell nyomnia a pecsétet (ez a felülhitelesítés).
Hasonló akadályokba ütköznek EU-állampolgárok milliói, akik hiába utazhatnak szabadon a határok nélküli Európában, hivatalos dokumentumaikat külföldön nem fogadják el. Megvalósult tehát a személyek szabad mozgása, a közokiratoké viszont vágyálom.
Sőt néha rémálom vár az ügyeiket egy másik uniós tagországban intézőkre, ezért rukkolt most elő az Európai Bizottság megoldási javaslatokkal. „Az idejétmúlt formaságok bosszantják az állampolgárokat, rabolják a pénzüket és az idejüket” – ismerte be Viviane Reding igazságügyi EU-biztos.
Töröljék el az iratok felülhitelesítésének (francia szóval gyakran így hivatkoznak rá: apostille) az intézményét – ad mindjárt ötletet a brüsszeli bizottság. A könnyítésnek az átlagemberek bizonyára örülnének, a felesleges jogi aktusból pénzt beszedők (idehaza a Külügyminisztérium és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara) már kevésbé. Igaz, ettől még nem biztos, hogy – például – az osztrák hivatalok hitelesnek ismernék el a hozzájuk betérő görög vagy litván kérelmező iratait, ám erre is lehetne megoldást találni. A nemzeti hatóságok olyan elektronikus rendszert alakíthatnának ki, amelyben adatokat cserélnének egymással. Erre már akad is példa: az Internal Market Information (IMI) System, azaz belső piaci információs rendszer a tagállamok minisztériumait és közigazgatási szerveit köti össze. Ha mondjuk a francia hatóságok tudni akarják, hogy egy magyar vagy bolgár vízszerelő valóban letette-e a szükséges vizsgákat, ezt pillanatok alatt ellenőrizhetik.
S ha már létezik európai útlevél és jogosítvány, miért ne lehetne egységesíteni egyéb okiratokat is? Az Európai Bizottság nem tenné ezt kötelezővé, a dokumentumokból továbbra is kérhetne bárki „nemzeti” változatot. De ha külföldön szeretné – tegyük fel – iskolába beíratni a gyermekét, igényelhetne (akár a fogadó ország nyelvén kiállított) európai születési anyakönyvi kivonatot is, amelyet már szemrebbenés nélkül elfogadnának a helyi hivatalnokok. Ma még jelentősen eltér a születési anyakönyvi kivonatok formája és tartalma: Európa-szerte összesen negyven különböző adatot tüntetnek fel rajtuk, persze mindenütt mást.