A Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrteleszkóp (JWST) az évtized legnagyobb űrcsillagászati beruházása, ám indítására a hatalmas költségek miatt legkorábban csak öt év múlva kerülhet sor.

A cenzúratörvény pontosan annyit ér, amekkora félelmet gerjeszt. Amennyire befogják a szájukat azok, akiknek a száját be akarják fogni. Ha mindenki ugyanazt teszi, írja, mondja, mint eddig, akkor a kormánytöbbség a semmiért járatja le magát Európában. Ha pedig ki-ki többet tesz, többet ír, többet mond, akkor az Orbán-kormány a saját kárára csinált bohócot magából.

Más szemében a pálcát – legyenek ők a hibásak, ha mindent érzek a Nelson-mise alatt, csak azt nem, amit szeretnék. Áhítat, fény, megilletődöttség, remény, hit helyett ott maradunk szépen a Földön. Nincs vele semmi baj, szeretem a Földet, jó kis hely, csak a Haydn-misék lényege mintha éppen az lenne, hogy két lábbal a Földön nézünk az égre, igen, itthon vagyunk, de tudjuk, hogy hová megyünk.

Szokványos téli éjszakának indult. A szólás- és sajtószabadságért folytatott irodalomzajos, vagyis: csendes demonstráció lett belőle. Petri György születésnapján.

Várhatóan hét hónappal késik a Közraktárak közé ékelt multifunkciós központ átadása. A főváros nem kér kötbért, viszont vizsgálja a szerződést, amely sokak szerint hátrányos pozícióba kényszerítette az önkormányzatot.

Szervizt keres a Bombardier-től vásárolt motorvonatai karbantartására a MÁV. A tíz szerelvény életben tartásának feladata akár a gyártójuk orra alá eddig is sok borsot törő Stadler kezébe is kerülhet. Feltéve, hogy az állami vasút végül nem unja meg a huzavonát és ad túl problémás járművein.

Nem csoda, ha valaki Ukrajnáról és zsidókról hall, akkor azonnal Chagall jut az eszébe. Iszaak Babel Odesszai történeteivel kapcsolatban ez indokolt is lehet, bár Babel elég jelentős író volt ahhoz, hogy ezekben a novelláiban is inkább a saját világát igyekezzünk felfedezni. Gyermekkorának emlékei nyomán egy nagyváros kis zsidóinak életéről rajzolt színes, sokszor anekdotikus, sokszor tragikus és mindig nagyon eredeti képeket a húszas évek elején, s ugyanakkor az 1920-as szovjet–lengyel polgárháborúban megtapasztalt szörnyűségekről, furcsaságokról is írt egy kötetnyi, politikailag elfogulatlan elbeszélést Lovashadsereg címmel, amellyel kivívta Bugyonnij marsallnak, sőt magának Sztálinnak a haragját is.

A magyar kormányfő, úgy tűnik, nem tudja, hogy egy szóvivőnek mi a feladata.

A Mississippi deltájában található mocsarak megmentésére irányuló erőfeszítéseket tovább nehezíti a BP áprilisi olajkatasztrófája.

Belga művészettörténész igazgatója és francia tudományos igazgatója lesz a tavasszal nyíló Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumnak, s csak a kutatási igazgató lesz magyar: Renner Zsuzsanna, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum és az Iparművészeti Múzeum volt vezetője személyében – mondta kérdésünkre Zelnik István, egykori diplomata, a különleges magángyűjtemény és a leendő múzeum tulajdonosa.

1992 egy derűs tavaszi napján futótűzként terjedt a lakóházban a hír: Fritz Józsika négy küzdelmes év után abbahagyta a hegedülést. Az emberek fellélegeztek, a folyosókra tódultak, egymás hátát lapogatták: hát ennek is vége! Amúgy maga Fritz József is elismeri, hogy a hegedűhöz szemernyi tehetsége sem volt. A zeneiskola előkészítő évfolyamában lényegében nem produkált semmit, az elsőben kicsit még ehhez képest is visszaesett, ezért a másodikban az elsőt ismételte meg, a harmadikban pedig már csak felejtett, úgyhogy nem lehetett leosztályozni. Pedig nagypapája az Aranyszarvas étterem prímása volt, örökölhetett volna némi tehetséget is, de csak egy legendát örökölt, amely a zeneművészi pályához aránylag kevés.

Orbán Viktor a KDNP tisztújító kongresszusán a következőket mondta: „A magyar nyugdíjrendszer az összeomlás szélén állott. Ukrajna-közeli állapotok kopogtattak az ajtón.” Mint tudjuk, az Orbán-kormány az (állami) nyugdíjrendszer állítólagos összeomlását azzal hárította el, hogy egyetlen mozdulattal államosította a rendszer úgynevezett „második pillérét”, amely a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetésekből állt össze.

Több mint négyszáz tonna aranyat értékesített a Nemzetközi Valutaalap, amely a világ harmadik legnagyobb tartalékával rendelkezik. Harminc éve nem került sor ilyesmire.

Az utolsó lehetséges napon az Országgyűlés sürgősséggel elfogadta Debrecen és Tatabánya polgármesterének „egyes energetikai témájú” törvényeket érintő módosításait. Ezzel sok település távhőáremelését kétségtelenül megakadályozták, de ennek árát továbbra is mindenki megfizeti – az áramszámlában.

Az igazságszolgáltatás működése érzékenyen reagál a közjogi környezetre, s ezer szállal kötődik a jogállam egyéb intézményeihez. A jogi, politikai és társadalmi környezet romlása soha nem hagyja érintetlenül a bíróság teljesítményét, sőt ez a teljesítmény hűen tükrözi az ország állapotát.

A semmiért fizet havi 20–25 ezer forint hitelrészletet tíz pécsi család huszonöt éven át, mivel a számukra lakást ígérő cég titokzatos körülmények között tönkrement. Az eltűnt pénz okán indított nyomozás eredménytelen volt.

Újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A híveknek immáron fotókkal illusztrált tanulmánykötet is segít felismerni (és kiszűrni) az antiszemitizmussal vegyített eretnek tanokat.

Nem a saját regulázásukat tartják a legfontosabbnak az orvosok, hanem azokat az intézkedéseket, amelyek javíthatják a gyógyítás körülményeit – így reagált lapunknak a kötelező kamarai tagságot előíró jogszabályjavaslatra Szilvási István professzor, aki 2007-ig nyolc éven át volt a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Szerinte nem is egyetlen szervezetre, hanem tagolt érdekvédelemre lenne szüksége az orvostársadalomnak.

Még meg sem indult a tényfeltáró vizsgálat, de már kirúgták a vezetőket nyolc szegedi önkormányzati cégnél – mondván hogy biztosan akadályoznák a tényfeltárást. A december 22-i rendkívüli közgyűlésen leváltották a felügyelőbizottsági tagokat is – igaz, a legfontosabb cégeknél a korábbi fideszes fb-tagokból lett az új igazgató.