A nemesfém ára New Yorkban tovább emelkedett, 1390 dollárt adtak troyes-i unciánként. Elemzők szerint az európai pénzügyi válsággal kapcsolatos bizonytalanságok miatt is kapós az arany, amelynek árfolyamát kisebb mértékben befolyásolta az IMF akciója, hiszen az 14 hónapig tartott, s a nemzetközi pénzügyi intézmény előre bejelentette az akcióját, azaz a piacokat nem érte meglepetés. A 14 hónapos aranyértékesítési akció keretében 230 tonnát központi bankoknak adott el, 173-at pedig piacra dobott.

A Nemzetközi Valutaalap nem aprózta el, de nem is söpörte ki aranykészleteit

Dominique Strauss-Kahn, az IMF első embere tavaly szeptemberben közölte: a bank végrehajtó tanácsa jóváhagyta korlátozott, 403,3 tonnányi aranykészlet értékesítését – a mennyiség épp az IMF tartaléka egynyolcadának, egyben az egyszerre eladható nemesfémtömeg felső határának felel meg. Ezt a valutaalap saját, hosszú távú finanszírozási politikájával indokolták: az értékesítési profitból alapot képeztek, s az közvetve segíti a washingtoni pénzintézet hitelezési tevékenységét, amely a fejlődő országok javát szolgáló koncessziókkal valósult meg.

Az arany ára két év óta megduplázódott, és az IMF piaci értéken árulta. A dél-ázsiai jegybankok az elsők között jelentkeztek. Az Európai Központi Bank, az euróövezet országainak központi bankjai, valamint a svájci és a svéd jegybank tavalyi aranymegállapodása tudomásul vette az IMF szándékát, és leszögezte: a nemesfém fontos szerepet játszik a globális monetáris tartalékképzésben. Egyben a piac védelme érdekében évi 400 tonnában korlátozta a központilag eladható mennyiséget. Mindamellett az arany jelentősége a világ pénzügyi rendszerében már messze nem az, mint a 70-es évekig, azelőtt volt, hogy összeomlott a Bretton Woods-i rendszer. Ekkor feladták a dollár aranyra való átválthatóságát és a rögzített árfolyamokat.

Az IMF saját adatai szerint harminc éve nem került sor ilyen nagy tömegű arany értékesítésére. Az ezredfordulón ugyan a mostanival csaknem azonos mennyiségű aranyügyletet hajtottak végre Brazíliával és Mexikóval, de az arany visszakerült az IMF készletébe, amely az Egyesült Államok, valamint Németország készlete után a harmadik legnagyobb a világon.

A nyilvántartások szerint, ha csak az országokat nézzük, akkor Oroszország deviza- és aranytartaléka is dobogós, ám az utóbbi időben értéke számottevően csökkent. 4,8 milliárd dollárral 478 milliárd dollárra csökkent a december 17-ig tartó héten – írják a legfrissebb jelentések. Az orosz központi bank szerint az ország aranytartaléka 25,2 millió uncia volt december elsején, aminek az értéke 34,29 milliárd dollár. A HSBC moszkvai irodájának az egyik vezető szakértője szerint inkább az ország devizatartaléka csökkent. Amelyből 3,5 milliárd dollárt utaltak át a Vnyesekonombanknak, amely a közelmúltban szerezte meg a Gazprom 2,7 százalékos részesedését a német E.ON-tól. A tartalékcsökkenéshez hozzájárult továbbá az euró és font gyengébb árfolyama és az amerikai állampapírok árfolyamcsökkenése is.