Egy villányi Ázsia az Andrássy úton
Az utóbbi időben, ahogy közeledik a múzeum megnyitása, szinte hetente hallani a Zelnik Istvánnal kapcsolatos híreket.Néhány heteArany, ember címmel, Csúri Ákos tollából könyv jelent meg róla, miközben hír volt az is, hogy Zelnik István egy másik érdekeltsége, a Magyar Angkor Alapítvány, amely Kambodzsa egyik ősi romvárosában, Koh-Kerben végez kutatásokat, szerződést írt alá a kambodzsai kormánynyal a munkák folytatásáról, amelyek között 2012 után már ásatások is szerepelnek majd. Eddigi munkájuk nyomán pedig letették az asztalra az első tudományos jelentésüket, amely hetvenhárom ószanszkrit és ókhmer nyelvű kőtábla (köztük az általuk talált nyolc darab) feliratainak tudományos feldolgozását öleli fel. Fordításukat jövőre fogják publikálni a legnagyobb francia Kelet-kutató intézettel összefogva. A szintén Zelnik úr nevével fémjelzett Magyar Indokina Társaság 200 ezer euró értékű támogatást nyújt az ELTE délkelet-ázsia tanszékének felállításához, s a már jelenleg is 29 hallgatóval működő, ősszel indult délkelet-ázsia minor szak működéséhez.
Mindeközben az Andrássy út 110. szám alatt, a volt Rausch-villából épülő múzeum kialakítása is a végéhez közeledik. Szerződés szerint a kivitelezőnek január közepén kellene birtokba adnia az épületet, hogy – miként azt Zelnik István szeretné – még a februárban véget érő Tigris évében megnyissák a múzeumot. A januári határidőt az építők azonban nem lesznek képesek tartani, így a múzeum megnyitása február helyett csak március, április környékén várható. Az egykori villából egyébként csak a külső falak maradtak meg, belül minden átalakult. Új külső és belső lépcsőházat és új tetőt is kapott az épület. A múzeum berendezése szakítani fog a klasszikus muzeológia alapszabályaival, biztonsági foka pedig a bankok értéktárának megfelelő lesz, mondja Zelnik István. Az épület alagsorában az alapító egyik mesteréről, Sövény Aladárról elnevezett, három helyiségből álló trópusi hangulatú kávézó és teázó lesz, s még ide is jut majd a gyűjtemény különleges tárgyaiból. Továbbá innen lehet majd kisétálni az épület mögötti, másfél méterrel a mai szint alá süllyesztett kertbe.
Már megtörtént a kiállítandó műtárgyak kiválasztása: mintegy 800 délkelet-ázsiai aranytárgy lesz a múzeum törzsanyaga. A névhez méltón szinte csak arany, de kiegészül a látvány féldrágakövekkel, drágakövekkel és különleges ezüst- és bronztárgyakkal. Letűnt törzsi királyságok és egykor volt birodalmak kincsei ezek. Például az indokínai magasfennsík III–IV. századig létezett törzsi királyságainak arany kincséből több mint egy tucatot mutatnak be, amelyeket még soha nem látott a világ, ígéri Zelnik István. Különlegességek lesznek a Síva erejét, nagyságát jelképező, fallikus alakú „maha lingakósák”, itt lesz látható az a világon egyedülálló példány, amelyen négy arany Síva-fej látható. A tyám királyok termében lesz egy önálló Ganésa-vitrin, ahol több aranyszobor és ékszer lesz megcsodálható e hindu főistenről. Vagy a khmer birodalmi teremben egy ószanszkrit feliratos aranytányér, amelyet a felirat szerint a legnagyobb khmer király adományozott egy templomnak.
Az idén már három árverést tartottak a gyűjtemény azon részéből, amely nem kerül a múzeumba. Az 55 tárgy több mint fele elkelt. A bevételt jótékonysági célra, oktatásra, kutatásfejlesztésre, az ELTE délkelet-ázsiai tanszékének felállítására fordítják. Zelnik úr szeretné, ha egy kis gyűjtői kör alakulna ki a múzeum körül, s mint mondja, azt reméli, a gyűjteményéből vásárolt darabok a múzeum megnyitása után hozzáadott értékkel fognak bírni. A tavaszi múzeumnyitó a magyar EU-elnökség egyik programja lehet, mely mind az országnak, mind a gyűjteménynek kölcsönösen előnyös lenne. Hosszabb távon pedig van olyan elképzelés, hogy az Andrássy út végén alakuljon ki egy kis múzeumi negyed. Ennek egyik bázisa nyilvánvalóan a 112. szám alatt található KOGART Galéria, a 110. szám alatti Aranymúzeum és a 108-ban a KOGART-tulajdonos Kovács Gábor által megálmodott kortárs képzőművészeti múzeum volna.
