A sikkasztás nem bizonyítható
– Már a gyógyszer sem segít rajtam. Végem van.
Standovár Andornét hiába is vigasztalnám. A 42 éves asszonyról és károsult társairól 2006-ban már írtunk. Akkor még volt némi remény. Mostanra odalett.
A történet 2003 februárjában kezdődött, amikor az egy évvel korábban alakult, pécsi By-Ró Consulting Kft. vállalta, hogy tíz családnak lakást épít a baranyai megyeszékhelyen, az Ybl Miklós utcában. A kft. egy ötszintes épület fölött emeletráépítéssel akart kialakítani tíz lakást. A leendő tulajdonosok megtakarított pénzüket és a gyermekeik után járó, lakáscélú támogatást fordították az építkezésre, emellett hitelt vettek fel. Átlagos vagy annál gyengébb anyagi helyzetben lévő családok voltak valamennyien, akik számára a kft. 46 négyzetméteres, kétszobás lakásokat ígért 8,2 millióért.
A beruházás 2003 őszén leállt. Az emeletráépítés tervezője észrevette, hogy a beruházó utasítására a kivitelező eltért a rajzoktól, s ezzel az épületet túlterhelték. A By-Ró Kft. vezetője ezt vitatta, ezért a mérnök értesítette az építkezési engedélyt kiadó hatóságot, a hosszúhetényi jegyzőséget. A hivatal szakembere is úgy látta, hogy a kivitelező túlterhelte az épületet, s ha a munkák folytatódnak, akkor a ház életveszélyessé válik, és az ott élő 24 családot ki kell költöztetni. A jegyzőség leállította az emeletráépítést, s felszólította a By-Ró Kft.-t, hogy javítsa ki a hibát. A 25 millió forintot igénylő munkára a kft. nem volt hajlandó, ráadásul a cég egyik partnere felszámolást kezdeményezett a kft. ellen. Az eljárás végén a kft.-t felszámolták, a cég után 20 milliós adósság maradt.
A veszélybe sodort társasház perben megszerezte az ötödik emeleten lévő tíz, félkész lakás tulajdonjogát. Ám a társasház semmit sem tud kezdeni a hét éve üresen álló, galambok lakta épülettorzóval.
Megrázó annak a tíz családnak a helyzete, akiknek a By-Ró Kft. lakást ígért. Elvesztették félkész lakásukat, s – mivel a By-Ró Kft. az ő felhatalmazásukkal felvette az lakásépítésre igényelt bankhitel 76 százalékát – 25 évig fizetik a kölcsön havi 20–25 ezer forintos részletét.
A családok 2006-ban feljelentették a By-Ró Kft. tulajdonosait sikkasztás, hűtlen kezelés, adó- és csődbűntett gyanújával. Volt okuk ezt megtenni: a jelek arról vallottak, hogy az általuk befizetett pénz java eltűnt. Úgy tűnik, hogy a By-Ró Kft. a kivitelezést nem dokumentálta építési naplóval, s munkásaikat feketén foglalkoztatták. A pécsi rendőrség –a kaposvári ügyészség felügyelete mellett – négy évig vizsgálódott, aztán az idén novemberben megszüntették a nyomozást. Az ügyészség úgy látta, hogy a sikkasztás nem bizonyítható, a hűtlen kezelés, valamint a csőd- és adóbűntett pedig elévült. Ha a kft. irányítóinak büntetőfelelőssége megállt volna, akkor a lakásépítés tíz károsultja polgári pert indíthatna az elmarasztalt cégvezetők ellen – akik mellesleg jómódú emberek. Így nincs értelme a pernek, a kft. gazdái mondhatják: rosszul gazdálkodtunk.
A By-Ró Kft.-t a pécsi Bíró László és felesége hozta létre, a céget gyakorlatilag a férfi irányította. A nyolcvanas-kilencvenes években nagy pécsi cégek első számú vezetőjeként ismertté vált Bírót nem tudtuk megtalálni: ismerősei úgy tudják, külföldön dolgozik. Négy éve azt állította, hogy őt nem terheli felelősség az ügyben. Szerinte nem ő adott utasítást arra, hogy a kivitelező térjen el a tervtől, hanem a tervrajz volt hibás. Bíró László akkor azt mondta: az emeletráépítésre fordított költségek elérték a 61 millió forintiot, ugyanakkor a nyomozó hatóság által felkért szakértő legfeljebb 38 millió forint értékű munkát látott igazolhatónak. Bíró László nem tudta megindokolni, miből ered a 23 milliónyi különbség, s azt sem, hogy a felszámolt kft., amelynek egyetlen munkája az emeletráépítés volt, miért halmozott fel húszmilliós hiányt.
A károsultak ügyvédje, Schmidt Gábor eldöntötte: a legfőbb ügyészhez fordul, hogy utasítsa a kaposvári ügyészséget a vádemelésre. Az ügyvéd szerint a vizsgált bűncselekmények egyike sem évült el. Schmidt Gábor a hitelt folyósító bank ellen is próbapert fontolgat. A pénzintézet az épület 76 százalékos készültségét igazolta, holott a nyomozó hatóság szakértője szerint a készültség 46 százalékos. A bank viszont a károsultak által igényelt hitel 76 százalékát kifizette a kivitelezőnek. Ha a perben igazolódna, hogy a bank túligazolta a készültséget, akkor a károsultak megszabadulhatnának hitelük 40 százalékától.
A károsultak már nem bíznak ebben. Nincs pénzük pereskedésre. Többen albérletben, a rokonoknál vagy az önkormányzat által ideiglenesen kiutalt bérlakásban húzzák meg magukat. És fizetik havonta a hitel részletét.
– A semmiért fizetek – morogja Standovárné, aki felnőtt lányával anyja egyszobás lakásában talált menedéket.
Standovárné három gyereket nevelt fel. Uránbányász férje a kilencvenes években rákos lett, a halálos kór 2000-ben az öngyilkosságba űzte a beteg embert. Az asszony depressziós lett, emiatt leszázalékolták. A hiteltörlesztésre 42 ezer forintos nyugdíjának felét vonja le a bank.
– A semmiért fizetek – ismételgeti elkeseredetten. – A semmiért.
