Nemzetközi össztűz a médiatörvényre
A Zürichben megjelenő Neue Zürcher Zeitung am Sonntag kommentárban bírálta az Európai Uniót, amiért hallgatásba burkolózik a magyar média ellenőrzése miatt. A dpa által idézett cikk szerint nagy fölháborodás kísérte azt, amikor 2000-ben a jobboldali populista FPÖ Ausztriában egy polgári kormányba nyert felvételt. Az EU szankciókat hozott, megbízott három „bölcset”, hogy készítsenek helyzetjelentést. Ma, csaknem 11 évvel később, Magyarországon egy kétharmados többséggel kormányzó párt szisztematikusan megcsonkítja a jogállam ellenőrző szerveit. Az EU-tól alig érkezik több, mint zavart hallgatás, jóllehet az intézmény erősebb és a szankciók súlyosabbá váltak.
– Jobb esetben az EU a színfalak mögött munkálkodik. Az is lehetséges, hogy a hallgatás egyszerűen a gazdasági realitásokat tükrözi – idézi a német hírügynökség a mértékadó svájci lapot, amely emlékeztet: 2000-ben Európában szinte páratlanul virágzott a gazdaság. Akkor több tartást engedhetett meg, mint ma, amikor az államokat csőd, az eurót a megszűnés fenyegeti. Az EU nem mint értékközösség, hanem mint alkalmi, laza társaság (Schönwettergemeinschaft) mutatkozik meg.
Ugyanakkor a Financial Times brit üzleti napilap online kiadása azt jelentette: levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke.
A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez írt levelében a holland biztos a jogszabály teljes szövegének megküldését kéri, hogy el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal – áll „Az EU nyomást gyakorol Magyarországra a médiatörvény ügyében” című cikkben.
Kroes megemlíti, olyan aggodalmak jutottak el hozzá, amelyek szerint a törvényben jelen van annak kockázata, hogy ezek a jogok veszélybe kerüljenek. A levél az új médiaszabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is felvet. Kroes kérdésesnek tartja, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze.
A magyar médiatörvényről és a belpolitikai helyzetről nyilatkozva Konrád György író a Berliner Zeitung című német lapnak azt mondta: „ez erősen emlékeztet engem 1933-ra, amikor az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) látszólag demokratikus feltételek között választási többséggel hatalomra jutott”.
– A kormány most megkísérli érvényteleníteni azt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértünk – idézte a dpa a 77 éves írót, akivel kapcsolatban a német hírügynökség emlékeztetett arra, 1991-ben megkapta a német könyvkiadók Békedíját, 2001-ben pedig Aachen városának Nemzetközi Károlydíját.
Az új médiatörvény Magyarországon durva cenzúraintézkedés. A törvény igazi veszteség Magyarország számára, és a demokrácia leépítését jelenti.
– S ha Magyarország Németországhoz viszonyítva egy nagyon kicsi ország is, és a rémuralom valószínűtlen, demokráciáról többé már nem beszélhetünk –idézte a dpa Konrádot.
Magyarország visszautasítja a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikákat – így foglalta össze a fejleményeket szombaton online kiadásában a The New York Times. A kommentatív elemeket nélkülöző beszámoló szerint a médiatörvény kapcsán „egyesek attól félnek, hogy azt a sajtószabadság visszaszorítására lehet felhasználni”. A világlap idézi az európai bírálatokat, köztük Németországét és az EBESZ sajtószabadság-felelőséét, valamint Konrád Györgyöt a Berliner Zeitungból; az írót a törvény a német nemzetiszocialista párt 1933-as hatalomra jutásának körülményeire emlékezteti. Mindezt Amerika vezető liberális lapja a január 1-jén kezdődő magyar uniós szerepvállalás kontextusában tálalja olvasóinak: „noha az EU-elnökség nem ad nagy hatalmat az országnak, hiszen a politikákról jórészt Brüsszelben határoznak, esélyt ad neki, hogy megmutassa kultúráját és hagyományait, valamint bizonyos külpolitikai érdekekért lobbizzon” – írta washingtoni tudósítónk.
Az Európai Unió demokratikus alapelveivel „összeegyeztethetetlennek” nevezte a magyar médiatörvényt Karel Schwarzenberg. – A törvény a média teljes elhallgattatásához vezethet. Szeretjük a magyarokat, de ezzel ők valóban rögtön az elején eljátszották hírnevüket – idézte a dpa az arisztokrata származású cseh külügyminisztert. Schwarzenberg ugyanakkor óvta az uniót attól, hogy azonnal szankciókkal fenyegesse meg Magyarországot. – Brüsszelnek nem kell rögtön ágyúval lőnie – tette hozzá.
