Az argentin legfelsőbb bíróság 2004-ben alkotmányellenesnek minősítette az amnesztiát, ezért kezdődtek újra a perek. A diktatúra időszakában a hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint 30 ezer embert öltek meg. Videla a cordobai bíróság előtt azzal védekezett, hogy „igazságos háborút” folytattak a baloldali peronista városi gerillaszervezetek ellen. Kijelentette, hogy „a tegnapi ellenségek ma kormányon vannak” – félre nem érthető utalás a közelmúltban elhunyt Néstor Kirchner volt elnökre és feleségére, Cristina Fernándezre, Argentína jelenlegi államfőjére. Videla mostani perében további egy tucat volt tiszt kapott életfogytiglani börtönt.

A szomszédos Chilében is folytatódnak a perek az 1973-tól 1990-ig tartó Pinochet-diktatúra gyilkosságaiban felelős egyenruhások ellen. Maga Augusto Pinochet diktátort végül a halála megmentette az ítélettől. A diktatúra 3000 halottjáért, több mint harmincezer megkínzottjáért, a börtönökben szülő anyáktól elvett gyerekek ügyeiért 700 katona ellen indult vizsgálat, közülük mintegy hatvanan töltik büntetésüket. A legújabb vádlott Jaime García Covarubbias volt parancsnok, aki a titkosrendőrségnél képzett ki vallatókat. Mint a spanyol Efe jelentette, azért kerülhette el eddig a felelősségre vonást, mert az USA-ba távozott, ahol a Pentagonhoz tartozó Amerika-közi Tanulmányok Központjában volt tanár.

A chilei egyház a közelmúltban kezdeményezte, hogymentesítsék a vádak alól mindazokat az egyenruhásokat egyéni elbírálás alapján, akik a visszaéléseket „parancsra tették”. A döntés Sebastian Pinera elnökre vár, aki a jobboldali Nemzeti Megújúlás párt képviseletében győzött a választásokon.

Brazília a kivétel: ott nem történt számonkérés a katonai diktatúra vétkei miatt. Más kérdés, hogy Brazíliában az 1964-től 1985-ig tartó időszakban nem történt annyi súlyos jogsértés, mint az említett Argentínában és Chilében. Most december közepén az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó emberi jogi bizottság kifogásolta, hogy máig sem tisztázott, ki a felelős például 62 baloldali aktivista „eltűnéséért”. A rendkívül népszerű Lula da Silva nyolcéves elnöksége idején a jelek szerint nem akarta megbolygatni a múltat. Az eltüntek és megkínzottak hozzátartozói immár utódjában, Dilma Rousseffben bíznak, aki fiatalon csatlakozott egy a diktatúraellenes csoporthoz, majd három évet töltött börtönben, ahol megkínozták.