Megnyesik az ír büdzsét
Nem fogadták kitörő lelkesedéssel a piacok hétfőn, hogy vasárnap este Dublinban bejelentették: a görögök után az írek szintén buknak az eurózónában, azaz készül a nemzetközi mentőcsomag a kelta tigris számára is. A csomag részleteit nem tették közzé. Az euró ugyan kissé erősödött délelőtt, s a tőzsdék is mintha fellélegeztek volna, de a levegő délutánra elfogyott, mert keveset tudni arról, miről is tárgyal az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek csapata az ír fővárosban. Az ír pénzügyminiszter annyit sejteni engedett, hogy az összeg nem haladja meg a 100 milliárd eurót, vagyis kisebb lesz a Görögországnak három évre megnyitott hitelkeretnél.
A hírre az írek dühösen reagáltak. A kormánykoalíciót alkotó zöldek előre hozott választásokat követeltek, az ellenzék azonnali választást sürgetett. David Cowen ír kormányfő tegnap este bejelentette: a következő
évre szóló költségvetés megszavazása után feloszlatja a parlamentet.
Az Európai Bizottság tegnap már azt igyekezett hangsúlyozni, hogy Írország külön eset, nem hasonlítható Portugáliához. A piacok ugyanis most azt találgatják, vajon nem ez a dél-európai ország lesz-e a következő
a sorban. A különbséget a bankrendszerben fedezik fel. Írország bankjai a pénzügyi válság előtti években alaposan kivették részüket a nyakló nélküli ingatlanfi nanszírozásból. Mára fizetésképtelenné váltak, ám mérlegfőösszegük túlságosan nagy a nemzeti össztermékhez (GDP) képest, vagyis a kormány egyedül nem tud megoldást kínálni a jórészt már államosított bankok megmentésére. Szeptember végén Dublin jelezte: a bankok feltőkésítése a GDP 28 százalékát, azaz 46 milliárd eurót emésztene fel. A büdzsé hiánya a banki beavatkozási kötelezettség miatt idén a GDP 32 százalékára rúghat, de anélkül is tíz százalék feletti.
Így a banki és a fiskális válság összemosódik.
A nyilatkozatok arra utalnak, hogy 2011-ben a GDP csaknem négy százalékát, azaz hatmilliárd eurót kellene lenyesni az ír büdzsé hiányából, 4,5 milliárdot kiadáscsökkentés és 1,5 milliárdot bevételnövelés, azaz
magasabb adók révén. Négy év alatt összesen 15 milliárd eurót kéne lefaragni, a GDP 10 százalékát, s ez iszonyúan nehéz feladat lesz. A hasonló méretű program végrehajtása Görögországban sem megy könnyen,
s a piac nem is hiszi, hogy sikerül. Dublin kitart a 12,5 százalékos társasági adó mellett, de európai partnerei ezt túl alacsonynak, velük szemben „igaz ságtanul" versenyképesnek tartják, és emelését követelik.
Bizonyosra vehető, hogy csökkentik a közalkalmazottak bérét és a minimálbért, emelik az ingatlanadót.
Az ír gazdaság hitelezői közül kiemelkednek a németek és a britek 100-100 milliárd euróval, illetve Franciaország 40 milliárddal. Az eurózónán kívül álló angolok külön hitelkeretet ajánlanak, s egyelőre kérdés,
mennyi jön a valutaövezet tagjai által a görög segélyprogram nyomán három évre létrehozott, 440 milliárd eurós mentőalapból, amelynek igazgatója, Klaus Regling még néhány hete is azt mondta Brüsszelben:
biztos benne, hogy nem lesz rá szükség. A múlt héten viszont már arról számolt be, hogy az alap akár pár nap alatt is pénzhez jut a piacon, mert nagy az érdeklődés iránta, főként Ázsiából. Azaz: jönnek a kínaiak.
Írországnak az adta meg a kegyelemdöfést, hogy a 2013-ban választások elé néző és már a görög mentőakció miatt is a közvélemény dühével szembekerült Angela Merkel német kancellár állandó válságkezelő mechanizmust sürget, amely államcsődeljárást indíthatna, bevonva az adósságelengedésbe, -átütemezésbe a hitelezőket, a kötvénytulajdonosokat. Az ötlet meglebegtetése után szöktek az egekbe az ír és a portugál
állampapírhozamok. Brüszszelben azt mondják, a portugál bankok helyzete megfelelő, a kormány drasztikus költségvetéssel építi a piaci bizalmat. Vagyis nem valószínű, hogy az ír kór megfertőzi a portugálokat.
De tavasszal is azt hitték, hogy megfékezték a görögtüzet, ám a tűzoltók már Dublinban vannak.
