A tartomány egyetlen börtönének épületét jelenleg bérlik, és állapota siralmas. A női és férfi részleget elválasztó vályogfalat mindkét oldalról hatalmas gerendák támasztják meg –ennek ellenére, bármelyik pillanatban ledőlhet. Több mint 240 elítélt él a börtönben, köztük 15 nő és 9 gyermek. A nők közösen nevelik a gyerekeket. Van, aki azért került a börtön falai közé, mert elmenekült otthonról szerelmével, de akad olyan asszony is, aki fiával együtt megölte férje második feleségét – igaz, ma már bánja.

Az új fogdát az Afganisztánban kilenc éve aktív Magyar Ökumenikus Segélyszervezet építteti helyi vállalkozókkal. A segélyszervezet a külügyminisztériumtól kapott forrásokat pályázat útján az Európai Bizottságtól nyert pénzekkel egészítette ki. Kifejezetten a nők és a gyermekek helyzetének javítása, a fogva tartási rendszer modernizálása volt a céljuk. A tartomány előző kormányzója korábban olyan helyre jelölte ki a börtön építését, melynek biztonsága mára megromlott. Előfordult, hogy a szakképzett munkatársak elhagyták az építkezést, de a fogdát sikerült időben átadni.

A börtön építése a magyar jelenlét egyik legjelentősebb projektje. Vannak kevésbé látványos, ám legalább ennyire fontos programok. Magyarország évente hét afgán diákot fogad a tartományból. Eddig tizennégyen jutottak el Magyarországra: az első két évben magyarul tanulnak a Balassi Intézetben, majd felvételiznek egy magyar egyetemre. – Hatalmas súlya van itt – mondja a programról Tölli Tünde, a nagykövet szintén Afganisztánban élő felesége. Kezdeményezésükre az afganisztáni felvételire külön előkészítőt tartanak lányoknak. A dolog nem kockázatmentes: a tanfolyam színhelyét kétszer kellett megváltoztatni a tálibok fenyegetése miatt. A szakemberképzés lehetne az egyik kiút Afganisztán számára, ráadásul ez a „befektetés” a legjobb reklám hazánknak az ázsiai országban. Jövője azonban, több más programéval együtt, bizonytalan. Idén a költségvetési megszorítások miatt a korábbihoz képest felére, kicsivel több mint 250 millióra csökkent az afganisztáni fejlesztésekre szánt, nemzetközi átlagban amúgy sem nagy összeg. Információink szerint azonban még ez sem érkezett meg a PRT-hoz. A fejlesztési összeget korábban minisztériumok között osztották el (onnan kerültek az egyes projektek keretében a PRT-hoz), a külügyminisztériumi források egy részére segélyszervezetek pályázhattak. A források elapadását, az új, látványos beruházások hiányát az afgánok is észreveszik. A PRT egyik fő feladata a fejlesztés lenne, s ezt az afgánok el is várják. – A fejlesztésekre nagyon számítanak, állandó a társadalmi nyomás – magyarázza Tölli István.

A PRT civil oldala mindig is mostohaszerepben volt a katonai oldalhoz képest. Tölli nagykövet személyében egyetlen civil van a táborban (az amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal, a USAID képviselőjén kívül). Lippai Péter ezredes, a PRT parancsnoka szerint nagyon hiányzik a civil elem a PRT-ból, hiszen nem a katonák profilja a fejlesztés. – Több szakemberrel hatékonyabb lenne a munka – mondja. A nagykövet – aki egy Baghlanban működő segélyszervezet afgán munkatársa szerint igazi híd a PRT és az afgánok között – november végén végleg hazatér Afganisztánból, és egyelőre nem tudni, ki lesz az utóda, így a PRT civil nélkül marad.

A forráshiány és részben a biztonsági helyzet változása miatt a hadsereg által végrehajtott rövid távú, a magyar jelenléttel szembeni jóindulatot biztosító projektek is megcsappantak. 2009-ben 195 beruházást valósított meg az úgynevezett CIMIC (civil-katonai együttműködés) részleg, idén októberig még csak 88 fejeződött be. A katonák azt mondják, a biztonsági helyzetre is hatással van a fejlesztések elmaradása: a lakosság sok helyen kevésbé barátságos.

A tartomány biztonsági helyzeténekmegváltozásamiatt kérdések merültek fel a PRT jövőjével kapcsolatban. – A NATO a PRT-k katonai tevékenységét mindenhol megerősíti, létszámban, képességben, eszközökben is, s a fő hangsúlyt az afgán erők kiképzésére helyezik. A fejlesztés emellett mindenhol megőrzi jelentőségét – mondta lapunknak Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával foglalkozó munkatársa.

A magyar PRT mandátuma jelenleg 2011 márciusáig szól. Az afganisztáni magyar hozzájárulás az afgánok szemében azonban elsősorban a PRT-n keresztül jelenik meg. Ráadásul a szövetségesek szempontjából is fontos elem. – A magyar vezetésű PRT fenntartása – fogalmaz Tölli István – növelte Magyarország nemzetközi tekintélyét és külpolitikai mozgásterét.

2010. november, Pul-i-Kumri

Aszlam börtönigazgató Tölli István nagykövettel A szerző felvétele