Julian Assange-nak három hónapig sem kellett nélkülöznie a róla szóló világhíreket. A 39 éves ausztrál által alapított WikiLeaks (hawaii–angol keveréknyelven: gyors kiszivárogtatások) az afganisztáni után ezúttal a 2003–2010-es iraki háború titkos dokumentumainak adott felületet, mintegy 392 ezer dokumentum kiszivárogtatásával. Ezeket előre megosztották olyan nemzetközi sajtóorgánumokkal, mint a The New York Times, a Der Spiegel vagy a Le Monde, hogy aztán az embargó lejártakor már felkészülten publikáljanak részleteket. A WikiLeaks nem közölte, hogy a dokumentumok honnan származnak, de a Times emlékeztet szombati címlapján: Bradley Manning amerikai hírszerző őrvezetőt vádolták meg kiszivárogtató forrásként.

Bár a nagy amerikai lapok szinte kötelességszerűen közlik: a közölt tényanyagban –amelynek hitelességét nem kérdőjelezik meg Washingtonban – nincsen szenzáció, az iratok a háború számos kérdését új megvilágításba helyezik. Újabb adalékkal szolgálnak a brutalitással, kínzásokkal, gyilkosságokkal kapcsolatban, felvetve az amerikai kormány felelősségét is. Az iratok nyomán 15 ezerrel 109 ezerre növelték tovább az iraki áldozatok becsült számát. A dokumentumok a síiták iráni támogatásának, illetve az amerikai „magánhadseregek” embereinek, a kontraktoroknak eddig egyaránt alábecsült szerepébe is betekintést nyújtanak.

„Helytelenítjük, hogy a WikiLeaks törvényszegésre bír rá egyéneket, titkos dokumentumokat szivárogtat ki, majd fennhéjázó módon megosztja ezeket a világgal, beleértve ellenségeinket is” – közölte a Pentagon, úgy vélve: mindez amerikai katonák, szövetségeseik és helyi segítőik életét teszi kockára. A Times saját írása szerint a világlap bevonta a védelmi tárcát a közléssel kapcsolatos egyezkedésbe, de az nem javasolt konkrét iratviszszatartást. Elítélte a kiszivárogtatást Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és a londoni védelmi tárca is. Ugyanakkor Nick Clegg brit miniszterelnökhelyettes szerint foglalkozni kell a „rendkívül súlyos” vádakkal, miszerint országa katonái is érintettek lehettek iraki őrizetesek bántalmazásában. A szövegtenger Bagdadban is komoly vihart kavart, miután felveti Nuri al-Maliki kormánya felelősségét, miközben az ország a márciusi választások óta belpolitikai patthelyzetben van.

Daniel Ellsberg, a Pentagoniratok ún. alternatív Nobel-díjas kiszivárogtatója Kaliforniából repült át Londonba, hogy sajtótájékoztatón álljon ki bátorságáért Assange mellett, akit elismerően nevezett a világ „legveszélyesebb” emberének. A Pentagon-iratok annak idején Amerika Vietnam-politikája kapcsán szolgáltak érdemi újdonságokkal, az 1971-es kiszivárogtatásuk hozzájárult a vietnami háború lezárásához.

A Washington Post értesülése szerint a CIA és a Pentagon is szeretne vádat emelni a háborús titkokat kiszivárogtató WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen. A kérdés, hogy miként tudják elfogni.

Az iraki Samarra rendőrparancsnokságán bekötött szemű gyanúsítottakat őriznek