Tersánszky Józsi Jenő–Grecsó Krisztián: Cigányok.

Az Így írtok ti és az Utazás a koponyám körül című munkái között nagyjából félidőben, 1925-ben Karinthy Frigyes egy szabadalmi leírást is papírra vetett egy rugalmasan táguló, illetve összehúzódó földgömbről. Karinthyt is bosszanthatták a merevvázas földgömbök hiányosságai – az egymásra ragasztott, rosszul illeszkedő papírok, a tökéletes gömb forma, noha a Föld nem ilyen, hanem geoid. Ezért szabadalmaztatta, hogy gumihártyából, fényérzékeny bevonattal ellátott földgömbök készüljenek, amelyek használat után leereszthetők.

A régiók eltérő fejlettségi szintjéhez igazodó, régiónként különböző összegű minimálbért vezetne be a szlovák kormány.

Lapunk információi szerint a kormány az állami Magyar Villamos Művekkel vásároltathatja meg az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő, 500 milliárd forint értékű, 21 százaléknyi Mol-részvényt. A bonyolult manőver biztosítaná az utat a magántulajdonú Mol további terjeszkedéséhez.

Mélységesen egyetértek a kormány azon törekvésével, amelyet a szóvivő az ünnep előreggelén végiggurgulázott valamennyi létező tévéstúdióban. Október 23-a legyen családi ünnep!

Drágább lenne az utcára tett devizahiteleseket szociális intézményben elhelyezni, mint a kilakoltatásukat megakadályozni. A fővárosi szocialisták visszatérítendő támogatás nyújtását javasolják a közgyűlésnek.

Ha egy kormány az Operaházzal kezdi a saját szája íze szerint alakítani az ország kulturális életét, akkor élnünk kell a gyanúperrel, hogy ebből az egészből legkevésbé maga a kultúra érdekli. Mert mit lehet elérni azzal, hogy kiszorítják az Andrássy úti falak közül az Európa-szerte elismert operarendezőt, vagy épp hagyják, hadd menjen világgá a programalkotó karmester? Az égadta világon semmit. Ez nem a Megasztár, ahol a versenyzők és a zsűritagok minden rezdülése nemzeti sorskérdésnek számít. Ez csak az Operaház.

Bő nyolc hónap alatt immár a negyedik nagy holokausztpert indították Magyarország, illetve magyarországi vállalatok és intézmények ellen az Egyesült Államokban. A csütörtökön, Washingtonban iktatott keresetet a vészkorszak tizenhárom – ma már amerikai, kanadai, izraeli, illetve ausztráliai illetőségű – túlélője jegyzi.

Míg az eurózónában még mindig egyre nehezebben jutnak új forrásokhoz a kisebb vállalkozások, Magyarországon már megállt a folyamat: a bankok nem szigorítanak tovább a hitelezési feltételeken, sőt most már több kölcsönt folyósítanának.

A 300 milliárd eurós görög adóssággal egyezik az az összeg, amelyet főleg a kisebb európai vállalatok kénytelenek veszteségként elkönyvelni a számlák késedelmes – és vélhetően soha nem teljesülő – kifizetése miatt. Erre válaszul, s tekintettel a kkv-k szerepére az európai gazdaságok remélt fellendülésében, az EU szigorítja a szabályokat.

Angela Merkel a CDU és a CSU fiataljai előtt egy héttel ezelőtt kimondta azt, ami a Theo Sarrazin könyve körül folyó vitában már ott lappangott: megbukott az a multikulturális megközelítés, miszerint egyszerűen csak élünk egymás mellett, és boldogok vagyunk egymástól. Hogy miről is van szó, azt a párt más funkcionáriusai, akiket nem terhel kancellári felelősség (Bertram Brossardt például) még világosabban kifejtették: az idegeneknek a német társadalomba egyénenként-egyénekként és nem közösségekként kell „integrálódniuk”.

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester pénteken megállapodott abban, hogy a kormány még november folyamán 7,5 + 5 milliárd forint támogatást nyújt a BKV Zrt. számára – közölte Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója pénteken, de tájékoztatása arra már nem terjedt ki, hogy az összesen 12,5 milliárd forintos támogatási összeget miért két részletben fizetik ki.

A Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa, Horváth Ádám bokáig gázolt a ledarált iratokban a főigazgatói titkárságon, miután pénteken a miniszter visszavonta Vass Lajos és a gazdasági igazgató, Szabó Attila vezetői megbízását. Hogy milyen dokumentumok voltak, nem tudni, mert a szerződéseket, gazdasági elszámolásokat nem ott tárolják. A következő hetekben eldől, kulturális kirakatper zajlik-e, vagy valódi bűnökre derült fény.

Ma délelőtt külön-külön egyeztet a köztársasági elnök a parlamenti frakcióvezetőkkel a Sándor-palotában az alkotmányról, a jövő évi költségvetésről és az ügyészséggel kapcsolatos kérdésekről. Elképzelhető, hogy szóba kerül a legfőbb ügyész jelölése is, mivel Kovács Tamásnak december 13-án lejár a mandátuma.

Miközben a kormány ma a parlamentben meg akarja teremteni a módját, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit 14 hónapra az állam használja, az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Egy, a lapunknak készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nemért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány 14 hónapra megszüntesse a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja.

A jövő évadtól nem vezényel többet az Operaházban a világhírű karmester, Fischer Ádám, a budapesti dalszínház korábbi fő-zeneigazgatója. Ennek oka nem a főigazgató, Vass Lajos leváltása, hanem az, hogy félrevezették.

Mint ismeretes, a közszolgálati rádió és televízió elzárkózott a Jobbik politikai reklámüzenetének közreadásától. Ezt azzal indokolták, hogy a hirdetés, melyben szerepel a „cigánybűnözés” kifejezés, a kisebbséggel szemben gyűlöletet kelt, tehát alkotmánysértő. Az Országos Választási Bizottság, majd a Legfelsőbb Bíróság az elutasítást jogszerűtlennek ítélte.

Szenvedélybeteg lettem. Tíz évvel ezelőtt bekattantam, elkapott a gépszíj, és azóta sem ereszt – mondja Szűcs Tamás a lakása kifinomult ízléssel berendezett étkezőjében, ahol többek között ef Zámbó István, Endre Béla, Mattis Teutsch János, Mednyánszky László és Tóth Menyhért festményei lógnak a falakon.

Először szereztek a rendszerváltás óta többséget a prágai felsőházban a cseh szocdemek (CSSD). A múlt hét végi részleges szenátusi választásokban ugyanis huszonnégy megüresedett hely közül tizenkettőt megnyertek, s ennek köszönhetően immár a baloldali pártnak negyvenegy képviselője lesz a nyolcvanegy tagú testületben.

A hazai büntetőjogászok által már jól ismert 72/2009. (VII. 10.) AB-határozat kimondja, hogy alkotmányellenes a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény azon szabályozása, mely szerint az ügyész részvétele nem minden bírósági tárgyaláson kötelező, és az adott jogszabályhelyet 2010. december 31. napi hatállyal megsemmisítette.