A több szakaszból álló reformnak véglegesen 2014. januárig kell lezárulnia. A G20-tagországok nyilatkozata szerint ennek végrehajtásával az IMF hatékonyabb és hitelesebb szervezet lesz. A valutaalap hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt: a mind nagyobb gazdasági erőt képviselő küszöbországok – köztük India és Kína – tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelően vehetnek részt a szervezetben.

A kínai jegybank kormányzója kjongdzsui nyilatkozatában támogatásáról biztosította a reformot, amely által „a felzárkózó országok nagyobb képviseletet és beleszólást kapnak a valutaalap ügyeibe”. Kína a reform nyomán a 187 tagú szervezet 3. számú tagja lesz, az eddigi 6. helyről előrelépve. Új kvótája 6,19 százalék az eddigi 3,65 százalék helyett. Hasonlóképpen pozitívan nyilatkozott az indiai pénzügyminiszter, miután a reform nyomán India az IMF 8. legnagyobb tagja lesz, 2,75 százalékos kvótával. Pranab Mukherdzsi úgy vélekedett, hogy a kvótarendszer most tükrözi a valóságos gazdasági erőt; a változtatás nélkül az IMF hitelessége kérdőjeleződne meg.

Az új rendszer szerint Oroszország az IMF 9., míg Brazília a 10. tagja lesz. A felzárkózó piacok együttesen 42,29 százalékos súllyal szerepelnek a reform értelmében az IMF új kvótarendszerében. Európának az új rendszer szerint két helyet kell átadnia a továbbra is 24 tagú végrehajtó tanácsban. Az EU-tagországok és

Svájc jelenleg összesen kilenc helylyel rendelkeznek a tanácsban: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia önálló hellyel bír, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország és Dánia pedig a tagállamok egy-egy csoportját képviseli (Magyarország Belgium csoportjához tartozik).

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a tanácskozást követő sajtótájékoztatón történelminek nevezte az átalakítást, „álomeredményről” beszélt, mivel „sokan már úgy gondolták, hogy teljességgel lehetetlen lesz bármit elérni”. Strauss-Kahn a reform nyomán az IMF erősödő legitimitását várja.

A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott, washingtoni székhelyű szervezete, amelynek jelenleg 187 tagja van. Célja, hogy segítse a nemzetközi pénzügyi együttműködést, az árfolyamstabilitást, továbbá a világ országainak gazdasági növekedését, és ennek kapcsán átmeneti segítséget nyújtson a pénzügyi problémákkal küzdő tagországainak. A tagországok gazdasági súlyuk alapján meghatározott kvóta szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől hitelt vehetnek fel. A hitelt felvevő országok ugyanakkor elfogadják, hogy meg kell oldaniuk azokat a gazdasági problémákat, amelyek miatt hitelfelvételre kényszerültek, esetlegesen politikai reformokat is bevezetnek. Az összeg, amelyet a tagok felvehetnek, kvótájukhoz viszonyított mértékben korlátozott. Az IMF pénzügyi forrásai elsősorban tagországainak kvótáiból állnak, a kvótákat a tagok viszonylagos gazdasági méretére alapozott formula alapján határozzák meg.

Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak.