Ebben ötmillió dollár (984 millió Ft) vagyoni kártérítést követelnek az 1944-es deportálásokért a Magyar Köztársaságtól, a Magyar Államvasutaktól (MÁV) és a Rail Cargo Hungáriától, a MÁV teherfuvarozási cégének jogutódjától – nem számítva a perköltséget, az ügyvédi díjat és a kamatokat. Az amerikai jog szerint szándékoltan elrettentő hatású büntető kártérítés megállapítását a bíróságra bízzák, mégpedig egy fohász (!) keretében. A keresetben az is olvasható: „szóbeszédkampánnyal és különböző adatbázisok felhasználásával” ötezer fősre bővítik a gyűjtőper felpereseinek körét.

Mint arról februárban lapunk is beszámolt, csaknem száz magyar holokauszttúlélő, illetve rokonaik az 1944-es magyarországi zsidó vagyon nyolc százalékára, 240 millió akkori dollárra perelték Chicagóban a MÁV-ot a zsidósággal szembeni népirtásban játszott szerepéért. Ezt a felpereseknek az indoklásban nevesített számítása szerint harminchárommal kell felszorozni a mai értékre. Követelnek egymilliárd dollár nem vagyoni büntető kártérítést is, így a számla mindöszszesen 9 milliárd dollárhoz közelítene.

Mint Charles Fax, az új keresetet jegyző ügyvéd lapunknak nyilatkozta: pénteken kérték a két per egyesítését. Ennek révén a chicagói pert áthelyezhetik: egy itteni jogi szakértő, akit megkérdeztünk, azt mondta, a szuverén államok elleni perek logikusan adódó helyszíne Washington. Eleve itt adták be júliusban azt a százmillió dolláros kártérítési keresetet is, amelyben Herzog LipótMór báró örökösei követelik műkincseiket Magyarországon. Azt pedig, hogy a MÁV ellen miért indítanak újabb pert, miért nem a meglévőhöz csatlakoznak az újonnan toborzott felperesek, amerikai szakértőnk azzal magyarázta: az ügyvédek így keresnek (több) pénzt.

Szuverén államokat korlátozottan, de azért lehet perelni az Egyesült Államokban. Egy műkincsügyben, az Altmann-perben az amerikai Legfelsőbb Bíróság például kimondta: Ausztria nem bújhat a szuverén immunitás jogintézménye mögé. A héten nyitott holokausztper egyik érdekessége, hogy Amerika egyik legismertebb szövetségi bírójára szignálták ki. John Bates, GeorgeW. Bush előző elnök kinevezettje a vezetője annak a tizenegy tagú bírói fórumnak, amely talán a legkényesebb ügyekben dönt rutinszerűen: így például jóváhagyhatja az FBI kérését a hírszerzéssel gyanúsított külföldiek lehallgatására.