Német politikusok – jobbés baloldalról egyaránt – szintén üdvözölték a törökországi látogatáson tartózkodó Wulff megnyilatkozásait. Így azt, hogy a bevándorlók integrációját a legfontosabb társadalompolitikai feladatok közé sorolta. A nyáron hivatalba lépett ötvenegy éves CDU-s politikus arról is beszélt, hogy egyetlen bevándorlótól sem várják el származása letagadását vagy kulturális identitása feladását. Az együttélés alapkövetelménye az alkotmányos alapelvek, például az emberi méltóság, a szólásszabadság, a nők és a férfi ak egyenjogúságának tiszteletben tartása.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a német elnöki párral. Közös értékek

Wulff – a sajtóban történelminek is nevezett – látogatására rendkívül kényes időszakban került sor. A német államfő azután érkezett Törökországba, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke és egyben bajor tartományi miniszterelnök után Angela Merkel kancellár és CDU-elnök is elbukott kísérletnek nevezte a multikulti társadalmat. Seehoferhez vagy a bevándorlókkal és Németország „elbutulásával” kapcsolatos nézetei miatt sokat támadott Thilo Sarrazinhoz képest Wulff kifejezetten barátságos hangot ütött meg. Több kommentár meg is jegyezte: a törökök maguk sem tudják, hogy melyik hangvételhez igazodjanak.

Az biztos, hogy Berlin és Ankara kapcsolatai az elmúlt öt évben jóval fagyosabbá váltak. Míg Gerhard Schröder (SPD) kancellársága idején német részről támogatták a törökök EU-csatlakozási ambícióit, Merkel és a kereszténykonzervatív pártok ezt határozottan ellenzik, s inkább valamiféle különleges partneri viszony felé „nyomják” a törököket. Török részről is sok minden változott: Recep Tayyip Erdogan kormányfő egyre befolyásosabb regionális hatalomként próbálja pozícionálni hazáját. Olyan öntudatos országként, amely megkerülhetetlen a közel-keleti válság rendezése, Irán vagy Irak jövője szempontjából.

Wulff törökországi útja során többször szóvá tette a vallásszabadság kérdését. Pál apostol szülővárosában, Tarsusban tartott ökumenikus istentisztelet alkalmából is alapvető emberi jognak nevezve, hogy a muzulmán többségű országban élő százezer keresztény mindenfajta állami korlátozás nélkül gyakorolhassa hitét. Emlékeztetett rá, hogy az Európa vezető gazdasági hatalmában élő több mint négy millió muzulmán szabadon gyakorolhatja vallását.