Éppen 90 év telt el úgy a trianoni szerződés óta, hogy Magyarország nem volt képes olyan vasutat építeni, amelyen elviselhető idő alatt lehetne például Szegedről Pécsre eljutni. Szeged 172 kilométerre van Pécstől. Autóval 2 óra 32 perc az út a nyomvályús, lakott területekkel és sebességkorlátozásokkal teli főutakon. Vasúton pedig aki hajnali fél ötkor elindul Szegedről, az fél tizenegykor érkezik Pécsre – ha nem késik a járat. Vonaton 326 kilométert kell zakatolni.

A gyorsszolgálatok között megdöbbentő árkülönbségek vannak. Az árverseny mellett úgynevezett kulcsszóverseny is dúl a javító-szerelő vállalkozók között, mert nem mindegy, hogy a legnagyobb internetes keresőportálon kinek a honlapját dobja fel elsők között a rendszer.

Az autizmus (latin szó, jelentése: önmagára irányult) idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban nyilvánul meg. Nem betegség, nem gyógyítható. Az autista ember nehezen kommunikál (sokszor beszélni sem tud), tevékenysége korlátozott.

Megfizethető gáz- villany- és telefonszámlákat ígér Fellegi Tamás. A fejlesztési tárca vezetője szerint az energia- és távközlési szolgáltatók nem fogják áthárítani a válságadót a fogyasztóikra. Ha mégis megpróbálják, lesz, aki a körmükre csapjon.

Három huszonéves külföldi fiatalt kérdeztem Magyarországról és az 1956-os forradalomról: az olasz Federica Granatit, az angol Bryn Watkinst és a székely Hátszegi Zsoltot. Mind a hárman a European Voluntary Service (EVS), azaz az Európai Önkéntes Szolgálat elnevezésű program keretében dolgoznak Magyarországon. Federicával angolul beszélgettem, a két fiúval pedig magyarul. A nyelvünket jól beszélő Bryn Watkins kisebb hibáit nem javítottam ki, hiszen mondanivalója tökéletesen érthető.

Az ’56-os forradalomnak nem volt vezére, központi vezetése. Nagy Imrét ugyan a kommunista párt a tömeg követelésére nevezte ki miniszterelnöknek, de a történések nem tőle függtek. A nép önmagát irányította, szervezte meg, mondja Standeisky Éva történész, aki megjelenés előtt álló, Népuralom ötvenhatban című könyvében a forradalom önszerveződését vizsgálta.

Az anyai gének dominálnak az egerek agyának kialakulásakor, ám később, a felnőttkorban az apai gének veszik át az irányítást az egéragy működésében – derült ki egy új, a Harvard Egyetemen végzett úttörő vizsgálatból. A meglepő eredmény arra is rávilágíthat, mi, emberek miért hasonlítunk bizonyos életszakaszban inkább édesanyánkra, egy másik életperiódusban pedig inkább édesapánkra. Az egerek életében legalábbis úgy tűnik, egyszer az anyai, máskor az apai DNS-kópiák kerekednek felül a szülői gének kötélhúzásában.

Jó sokáig készült, de csak kiböjtölte a közönség Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjét. A szakma és a nézők türelmetlenebbje már beverekedte magát az idei filmszemle vetítéseire, de a forgalmazásra egészen a múlt hétig kellett várni. (Díszbemutató október 23-án a Vígszínházban.) Egyesek szerint nem is nagy baj, hogy ez a mozi nem a kerek évfordulós, vagyis a 2006-os ötvenhatosfilm-felhozatal egyikeként került a vetítőbe. És nem is csak azért, mert egészen más, mint a többi. A Kolorádó Kid első nagyjátékfilmes rendezőjével, Vágvölgyi B. Andrással beszélgettünk.

„Háborúk és forradalmak határozták meg eddig a huszadik század arculatát” – kezdte a forradalomról szóló híres könyvét még a (rövid) múlt század derekán Hannah Arendt. Azután Európában 1989-ig (s még utána egy kis ideig) sikerült elkerülni a háborút. A „forradalom igézete” azonban, ahogy arra Francois Furet mutatott rá a kommunizmus ideológiájáról szóló művében, megmaradt. Sőt ez az igézet az utolsó bő fél évszázadban oly lebilincselő erővel hatott, hogy a forradalom szó át- meg átjárta a közbeszédet.

Ha a Drótról van szó, a kritikusok nem fukarkodnak a legekkel. Többen hívták már a valaha készült legjobb tévésorozatnak, abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy olyan egyedi hangvételt üt meg, amely teljesen átformálta a televíziózásról alkotott képet. Magyarországon mégis mostohán kezelték – előbb DVD-n jelent meg, majd többéves késéssel végre képernyőre került. Immár nálunk is az utolsó, ötödik évadja fut.

Egy hét alatt nagyot fordult a világ a mobiltelefóniában: megjelentek az első, Windows Phone 7-es operációs rendszerű okostelefonok, és a piac egyszerre felbolydult. Az új szoftver – „elődjéhez”, a PC-kre írt Windows 7-hez hasonlóan – számos olyan problémára megoldást kínál, amely a felhasználók mindennapjait eddig megkeserítette.

Mozgalmas hónapokat élnek a hazai világörökségi helyszínek. Magyarországnak ugyanis 2011. január 31-ig jelentést kell írnia a Világörökség Központnak Tokaj és Budapest „megőrzési állapotáról”. Budapest esetében eddig a zsidó negyed területén tervezett építkezések miatt kellett jelenteni, Tokajt illetően a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű vágta ki a biztosítékot.

Napokon belül megfordul az uralkodó széljárás a szomáliai partoknál, és elkezdődik a kalózok évszaka. Az EU első haditengerészeti missziójában részt vevő spanyol korvett kapitánya összehangolt támadásoktól tart. A Mombasában pihenő Infanta Cristinán jártunk.

Indiai és kínai autók mellett Ladák forgalmazásába kezdett László Károly, az Indicar tulajdonosa és ügyvezetője, aki szerint a válság megtanította a vállalkozókat arra, hogy ne vágyaik, hanem a realitások határozzák meg beruházásaikat. – Éppen ezért vágtunk bele a Ladák forgalmazásába – mondja az ügyvezető.

Obama 2012-es újraválasztását akár meg is könnyítheti, ha a képviselőház vezetése a republikánus ellenzék kezébe kerül. Egy ideig azonban bizonyosan megnehezíti majd a mindennapi munkát, hogy a közelgő képviselőházi választások után várhatóan ők lesznek többségben a testületben.

Azt mondja a hölgy, Dombóvár önkormányzatának fideszes frakcióvezetője, hogy nem azért nem jelentek meg hétfőn a képviselő-testületi ülésen, mert bojkottálni akarták az eseményt, ezzel ellehetetlenítve a függetlenként győztes polgármestert, hanem mert a fideszes képviselőknek épp az ülés időpontjában akadt egyéb elfoglaltságuk. Jó, valljuk be, kissé csúsztattunk az imént, a frakcióvezető ugyanis nem használta a bojkott szót, ő egyszerűen úgy fogalmazott a megyei hírportál munkatársának, hogy a fideszes képviselők „nem célzottan nem jelentek meg az ülésen”, hanem csak úgy, spontán, teljesen véletlenül.

Fejcserékkel folytatja a berendezkedést az új budapesti városvezetés. Az ünnepélyes nyitány utáni első „munkaülésen” a cégvezetők új kinevezési rendjéről döntenek. A főpolgármester magához vonja a kinevezési jogosítványokat.

A Goldman Sachs szerint a magyar kormány ugyanakkor csak eseti kiigazítás mellett döntött, így a magyar adóssághelyzet idővel újra instabillá válhat.

Tiszta mázli, hogy az Echo TV-ről Gulyás István, nem pedig mondjuk a közszolgálatilag magát már meg-megpörkölő Szabó László Zsolt vándorolt az MTV-hez. Mert igaz ugyan, hogy a többnyire jó A szólás szabadsága helyett így kaptunk egy többnyire rossz Szempontot, és sikerült a többnyire ugyancsak jó Krizsó Szilviát eltávolítani a tűzközelből, nem kellenek a kellemetlen kérdések, ugye.