Megfizethető gázszámlát ígér Fellegi
Az önkormányzati választások előtt visszafogottan nyilatkozó Fellegi Tamás véget vetett a mértéktartó kommunikációnak. A miniszterből hat hónap után dőlni kezdett a szó - kérdezni sem kellett, szinte mindenről beszélt, ami a tárcájához kapcsolódik. Kísérletet teszünk arra, hogy összefoglaljuk mondanivalóját.
Ki fizeti a válságadót?
- A fogyasztókra nem lehet ráterhelni 61 milliárd forint válságadót. Tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek ilyen törekvések. Azért vannak a szabályozó hatóságok, hogy ezt lehetőség szerint megakadályozzák - szögezte le a fejlesztési ügyekért felelős miniszter.
Elmondta: a kormány szerint azért nem ütközik a magyar adó az EU-s szabályokba, mert nem a távközlési tevékenységre közvetlenül vetették ki az adót, tehát nem a hívások, vagy más szolgáltatások képezik annak alapját. Egy pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevétel-arányosan szabtak ki, egyszeri alkalommal, három évre.
A miniszter elismerte, hogy az elmúlt napokban találkozott az egyes szektorok cégeinek csúcsvezetőivel, akik ugyan nem fejezték ki örömüket, de mint a miniszter fogalmazott, a válságadóra elfogadóan reagáltak. Ebből a miniszter szerint az következik, hogy a jövőbeni fejlesztésekre és beruházásokra nem lesz komoly visszatartó hatása. Hozzátette: a cégeknek rövid- és hosszabb távon is érdekük a most elkezdett technológiai fejlesztések végigvitele, s az is, hogy ügyfeleik ki tudják fizetni a számláikat, s kintlévőségeik ne váljanak kezelhetetlenné. (Utóbbit főleg az energiaszektor kapcsán hangsúlyozta.)
Tisztában vannak vele, hogy lehetnek olyan szolgáltatók, melyek Brüsszelben panaszt emelnek majd a kormányzati sarc ellen, de úgy fogalmazott, az adó kivetésekor ezt bekalkulálták, s készek álláspontjukat megvédeni.
Döntés nincs, de a MOL-bevásárlás finanszírozható
Kivásárlási döntés nem született a kormányon belül a Szurgutnyeftyegaz MOL részésedésének megvásárlása kapcsán - nyomatékosította Fellegi. Ugyanakkor leszögezte: ha a kormány a megvásárlás mellett döntene, az ügyletet lehet a piacról finanszírozni, ennek lehetőségeit már felmérték.
Az ügy szóba került Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor csütörtök reggeli telefonbeszélgetésén is. November második felében rendezik a miniszterelnökök találkozóját Moszkvában, ahol „csomagban" tárgyalnak a magyar-orosz energetikai együttmödés lehetőségeiről, így többek között a Déli Áramlat gázvezetékről, az említett MOL részvényekről, de a csomagban más ügyek is terítékre kerülnek, így például kiemelt téma lesz a Malév jövője.
Titkos befektető lendítheti fel a Malévot
A légitársasággal kapcsolatban a legfontosabb állítása az volt, tisztában vannak azzal, hogy a Malévet még középtávon sem lehet nyereségesen üzemeltetni, ugyanakkor a jelenlegi állapotra is ferde szemmel tekintenek, mert mint fogalmazott „a cég számolatlanul nyeli a pénzt". Hogy ez tételesen mit jelent, a miniszter nem beszélt, de a cég csak idén már kétszer annyi pénzébe került az államnak, mint a tavalyi rekordszintű, 24,4 milliárdos vesztesége. Ráadásul, információink szerint a cég likviditása csak december közepéig megoldott.
Szárnyakat adhat a Malévnak egy új, ma még titkos piaci befektető, amelyre nem kizárólag a pénzügyi finanszírozás miatt van szükség, hanem, mint stratégiai és szakmai partnerre tekintenek. Annyi biztos, hogy nem EU-s cégről van szó, ugyanis Fellegi indoklása szerint a befektetőt éppen a Malév EU-s státusza érdekli. Hogy melyik kontinensről érkezik, azt a miniszter még nem kívánta elárulni, de elmondta, nem kell atomtudósnak lenni a helyes feltételezésekhez.
Mindehhez azonban meg kell állapodni az orosz Vnyesekonombankkal, amellyel sikerült tisztázni az egymással szemben fennálló kötelezettségeket, s azt is, ki miben felelős azért, hogy a Malév ide jutott. Fellegi szerint az orosz bank nem kíván partner lenni a Malévben, úgyhogy a miniszterelnököknek a kiszállás feltételeiről kell megállapodniuk. Azt leszögezte: a cég jelenlegi helyzetének fő oka az elmúlt évek elhibázott kereskedelmi politikája.
Mi kerül a közlekedési holdingba?
Kibontotta a miniszter a kormány második gazdasági akcióprogramjának, mindeddig egy mondatos közlekedésfejlesztési koncepcióját: a MÁV és leányvállalatai, valamint a Volán társaságopk összevonosát a Nemzeti Közlekedési Holdingba. A korábbi közlések szerint a 2011 végére megalakuló szervezet előkészítését a miniszter szerint fel kell gyorsítani, mert sürget az idő.
Terveik szerint a holdingba nem kerülnek be a nagyvárosok közlekedési vállalatai, köztük a BKV sem, velük azonban együttműködnek majd. Ennek a 2011-es költségvetésre gyakorolt hatásáról Fellegi Tamás azt mondta, komoly lesz.
Az új holdingnak lesz feladata abban is, hogy ésszerűsítse a közösségi közlekedési cégek járatkiszervezéseit, mert tarthatatlan, hogy míg a nyereségesen üzemeltethető járatok magánbfeketetők kezébe kerülnek, a veszteségesek pedig kivétel nélkül az állam nyakán maradnak. A közlekedés egységes szervezetbe vonásától egyébként jelentős megtakarításokat várnak, a központosított közbeszerzések olcsóbb járművásárlásokat tehetnek lehetővé és egyszerűbbé, olcsóbbá a válhat a cégek irányítása.
Tarlós Istvánnal a miniszterelnök egyeztetett a négyes metró ügyében, a miniszter szerint az ügyben politikai döntésnek kell születnie. Elmondta, ebben a projektben is szerephez juthat Oroszország, amely jelezte: részt venne az új metró második szakaszának építésében és járművek szállításában is.
