Szociális zavargások előtt Kína?
A China Daily megszólaltatta Liu Shanyingot, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatóját, aki szerint az elmúlt három évtized gazdasági növekedésének „gyümölcseit” nem osztották el egyenlően az emberek között, és ez „növekvő szociális konfliktust és instabilitást” eredményezett.
A tudományos kutató hivatkozott a Világbank tanulmányára, miszerint Kínában a gazdagok és a szegények közti szakadékot jelző, úgynevezett Ginikoefficiens – 0,47-re nőtt 2009-re. Ez nagyjából az USA-hoz hasonló adat, ám három évtizede még csak 0,21–0,27-et mutatott. (Az érték 0-tól 1-ig a jövedelemkülönbség növekedésével arányosan magasabb.) – Befolyásos érdekcsoportok váltak a társadalmi reformok fő akadályává. A jövedelmi különbségek szociális zavargásokhoz vezethetnek – figyelmeztetett Liu Shanying.
A cikkben ugyancsak idézett Chen Sixi, a kínai Népi Gyűlés – a parlament – állandó bizottságának tagja a hatalomgyakorlás visszaéléseivel szemben a jogrendszer megerősítését tartja szükségesnek. – A társadalmi szektor problémáit célzó törvényeket amilyen gyorsan csak lehet, meg kell hozni – mondta a képviselő.
Egyébként tegnap jelentették a külföldi tudósítók, hogy több mint száz kínai emberjogi aktivista írta alá azt a nyílt levelet, amelyben azt kérték a pekingi vezetéstől: „realistán” kezeljék a Nobel- bizottság döntését, és engedjék szabadon a békedíjjal egy hete kitüntetett Liu Xiaobo másként gondolkodót, akit tavaly ítéltek el 11 évi börtönre, mert társszerzője volt egy, a politikai reformokat sürgető kiáltványnak. Mint lapunkban néhány napja beszámoltunk róla, a kínai párt idősebb tagjaiból álló csoport szintén nyílt levélben követelt nagyobb véleményszabadságot.
Nincs irigylésre méltó helyzetben a hivatalos kínai média. A China Daily a napokban jelentette, hogy az év első felében 460 ezer importált gépkocsi – főleg luxusmárka – talált vevőre. A lapok nemzeti büszkeségtől áthatva számolnak be arról, hogy a jüanmilliomosok száma immár 200 ezerhez közelít, s Kína a dollármilliomosok számában is vetélkedik az Egyesült Államokkal. A gazdagok egy része párttag, ott vannak a Népi Gyűlésben is. A lapok azonban nem titkolják a szociális különbségeket sem: az1,3 milliárd lakos fele még szegénységben él, 150 millióan pedig vidéken, mélyszegénységben. S nem hallgatják el azt sem, ha vidéken előfordulnak tiltakozó akciók, különösen amiatt, hogy a helyi vezetés a vállalkozók érdekében nem követeli meg a munkabiztonsági előírások végrehajtását, és földeket sajátít ki.
