A világ szerencsésebbik felén ésszerűbben gondolkodnak az emberek a bérlésről és a tulajdonlásról. Nem feltétlenül akarják birtokolni azt, ami a mindennapi életükhöz, munkájukhoz, üzleti működésükhöz szükséges: házat, irodát, erőforrást. A számítástechnikai eszközöket sem tartják mindenáron házon belül, ha a bérlet is megteszi.

Ha akad sportág a mögöttünk hagyott évtizedben, amelyet idehaza megérintett a változás szele, akkor az – semmi kétség – a hoki. A nem is olyan régen még párás szemmel (le)sajnált, kőkorszaki körülmények között agonizáló, sok együttérzést és kevés támogatást kapó játék az utóbbi időben olyan fejlődést produkált, ami a „világ végéről” a nemzetközi élvonalba röpítette a válogatottat.

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatának keretében első ízben jöttek össze azok a hazai tudósok, akik blogot vagy szélesebb nyilvánosságnak szánt weboldalt szerkesztenek. A találkozó szervezője maga is kémikus kutató és egy nemzetközi sikerű nanotechnológiai blog közösségi oldal gazdája.

Ha egyszer az ember leszáll a Marsra, akkor ugyanezt fogja ott látni – ezt gondoltam több mint tíz éve, amikor egy forgatócsoporttal az ajkai zagytározóknál jártam. Félelmetes volt és hátborzongató a végeláthatatlan vörös iszaptenger. Hihetetlennek tűnt, hogy létezik Magyarországon egy hely, ahol ekkora mennyiségben gyűlik, egyre csak gyűlik az ipari termelés semmire sem jó, de mindenkitől elzárandó mellékterméke. Aztán megfeledkeztem az egészről.

„Az elkövetőkből hiányzott az irgalom, a könyörületesség, a szánalom, a megrendülés és a jóság. A szülők nem nevelték őket az élet tiszteletére olyan módon, hogy ne jussanak el ennek a brutális bűncselekménynek a megvalósításához.” E szavakkal indokolta a Pécsi Ítélőtábla Lábady Tamás vezette tanácsa, hogy négy-négymillió forint kártérítésre kötelezi két, gyilkosságért elítélt gyerek szüleit.

Két turnusban, összesen kétezer szomáliai katonát képeznek ki Uganda vendégeként az Európai Unió tisztjei, hogy felkészítsék őket a világ egyik legmocskosabb háborújában való részvételre. Miközben a misszió értelme számos kérdést vet fel, a magyar kiképzőkkel felálló európai csoport a rájuk bízott fiatalok iránti tiszteletből próbálja kihozni magából a legjobbat. Ez a szomáliaiaknak az életet jelentheti.

Minthogy az akadémiai orvoslásban bízom és hiszek, s a gyógyítás terén minden alternatív megoldással szemben előítéletes vagyok, zavarba jöttem volna, ha fiaim megszületésekor anyjuk az otthon szülést preferálja, bár nyilván fejet hajtottam volna döntése előtt. Nem így alakult, s történetesen mind a két gyermek születésekor (előre tudhatóan) annyi komplikáció volt, hogy esetükben ez fel sem merülhetett.

Amikor Scott Rudin, a legnevesebb New York-i független producer felkérte Aaron Sorkint, hogy írja meg a Facebook keletkezésének történetét, az a félmilliárd néző lebegett lelki szemei előtt, aki naponta órákat tölt a legnépszerűbb csevegőoldalon. És nem lőtt mellé: a film a második héten behozta az ötvenmillió dollárt, amibe került, pedig, leszámítva a londoni filmfesztivált, még el sem kezdték játszani külföldön, ahol a Facebook megszállottjainak zöme él. Jesse Eisenberg, a Facebookot megálmodó Mark Zuckerberg megformálója a The Social Network New York-i premierjének napján adott exkluzív interjút a Népszabadságnak.

„Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk” – jelentette ki nemrég Orbán Viktor miniszterelnök országgyűlési expozéjában, és azóta alkotmányoznak is. De vajon ennek ez a megszokott módja? A válasz érdekében áttekintettük, miként születtek az első, máig mintaként szolgáló alaptörvények, s mikor, milyen történelmi feltételek között alkották meg az alaptörvény-jelentőségű magyar történelmi dokumentumokat. Mindezek tükrében: mi történik most?

Nem mennek a szomszédba a pártok a negatív kampányért Delaware-ban, ahol a teadélután-mozgalom jelöltje is versenyben van Joe Biden alelnök egykori szenátusi székéért.

Kérded, barátom, hová tűnt az a Magyarország, amelyről példát vettetek? Szomorúan jegyzed meg dunaszerdahelyi, kolozsvári, újvidéki magyarként, hogy ’82-ben vagy ’95-ben magyarnak lenni jó volt, ha az ember Pestre, Kecskemétre vagy Etyekre gondolt, ma szégyen. S hallom a sajnálat mázával leöntött káröröm hangsúlyát a szlovák, a román, a szerb, a lengyel vagy a cseh mondatokban: igen, igen, valaha, egykor, de mi maradt mindebből.

Az egészségügyi kormányzat megkezdte az influenza elleni vakcina szokásos kampányát, de talán soha nem volt még ennyire nehéz rávenni az oltásra az embereket.

Az új alkotmányban legyen szó a gazdasági alapjogokról. És fontos a magánérdek és a közérdek elhatárolása – mondta Lázár János egy tegnapi konferencián. A szintén fideszes Gulyás Gergely szerint el kellene gondolkodni annak alkotmányba emelésén is: „a tulajdon kötelezettség is”, azaz a közjót kell szolgálnia. De ez nem államosítás – mondta a politikus lapunknak.

– De mit keres itt a káposzta? – kérdem tanácstalanul. A mellettem álló férfi megvakarja a fejét, majd megnézi még egyszer a friss káposztafejekkel félig teli kordét. – Hát én is elég rég olvastam a regényt, de ott mintha borsóföldek lennének Lőcse körül – mondja végül még tanácstalanabbul, mint én.

A mai politikai közép helyéről csak sejtéseink vannak. Előfordulhat ugyanis, hogy nem a Fidesz–KDNP húzódott arrafelé, hanem a centrum tolódott jobbra.

Az elmúlt két hét az orbáni katasztrófapolitika dicséretétől volt hangos. Hogy a divatos politikai elemző „nem tudta másnak nevezni” a kormányfő működését, „mint példamutatónak” (Török Gábor: A bajban ismerszik meg?), az a legkevésbé sem lepett meg. Ám hogy Andrassew Iván (igaz, fenntartásokkal, de mégis) ezt írta a Népszavában: „Orbán Viktor a múlt héten államférfi módjára viselkedett” – ettől padlót fogtam.

A Sziget Kft. tulajdonosai között külföldi befektető jelenhet meg – tudtuk meg annak kapcsán, hogy az econet.hu a tegnapi határidőig sem fizette ki a kft. második negyedének másfél milliárdos vételárát.

„Számunkra, a modern jobboldal számára természetes, sőt kívánatos, mert nem vagyunk kommunisták, ha egy vállalat komoly profitot termel.” Ez egy igen szép mondat, függetlenül attól, hogy én még kicsit dolgoztam volna rajta szórendileg, viszont a miniszterelnök szájából hangzott el, tehát fontos, sőt korszakalkotó mondat.

Eddig hat uniós tagország függesztette fel a magánnyugdíjpénztári járulékok átutalását átmeneti hatállyal, ám csak a szlovák kormány ösztönöz még a visszalépésre az állami rendszerbe, amivel egyébként a magyar kormányzat alávág azon követelésének, hogy a nyugdíjreform költségét vegyék figyelembe Brüsszelben. A távközlési szektor különadóztatása is kétségeket ébreszt az unió központjában.