A kezdetek kezdetén, amikor még nem voltak PC-k, csak main frame-ek, ezeknek a szobányi monstrumoknak volt a feladatuk, hogy mindent kiszámoljanak: a nemzetgazdaság teljesítményét, az időjárás várható alakulását, a népesedési statisztikákat, a fellövésre váró műholdak majdani pályáját… Márpedig ilyen gép kevés volt, és a bérelhető gépidőt aranyárban mérték.

Gyökeres fordulatot, valóságos paradigmaváltást jelentett a személyi számítógépek és a hálózatok csomópontjait képező szerverek megjelenése: hirtelenjében minden korábbinál nagyobb és olcsóbb számítási teljesítményhez juthatott bármely nagy- vagy kisvállalat. Amelyik lépést akart tartani a versenytársaival, az kénytelen-kelletlen felszállt a vonatra. Hamarosan kiderült, hogy a számítási kapacitásokat messze nem sikerült kihasználni. Bérszámfejtést egyszer kell futtatni havonta, a raktárkészletek lekérdezése sem ördöngösség a mai számítógépek számára, így aztán az üresjáratban zümmögő gépek a nap nagy részében csak viszik a pénzt, nem hozzák.

Csakhogy a számítástechnika történetében is felfedezhető a körforgás. Ha rosszmájúak akarunk lenni, azt mondhatjuk: a gazdasági válság tette be a kaput a PC-korszaknak, de ha pozitívan szemléljük a fejleményeket, fogadjuk el, hogy maga a számítógépipar nem talált jobb megoldást. Mindenesetre nagyon úgy fest, hogy újabb paradigmaváltás előtt állunk. Az új jelszó a számítási felhő, a cloud computing.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az üzleti élet visszatérhet a hőskorszakhoz, amikor informatikai szükségleteit valahol, valakik, valamilyen nagy teljesítményű számítógépek használatával, megrendelésre elégítették ki. Azóta anynyi változott, hogy az internethozzáférés ma már nem lehet kérdéses, márpedig a számítási felhő éppenséggel a világhálóban jön létre, minden vállalat és vállalkozás azt hívhatja le belőle, akkor és annyit igényelhet, amire, amikor és amennyire éppen szüksége van. Elég ésszerű megoldásnak tűnik, ha azt nézzük, hogy a házon belül felhalmozott számítástechnikai kapacitásoknak becslések szerint a 60-80 százaléka parlagon hever. És mindez még csak nem is új találmány. Levelek, fényképek, videók milliói ülnek valahol a számítási felhőben a különféle ingyenes tár- és levelezési szolgáltatóknál; határidőnaplóink, szöveges, fényképes, videós dokumentumaink kezelésével bíztunk meg olyan cégeket, mint a Facebook, a Google vagy a Microsoft – sorolja Joseph Reger, a Fujitsu főtechnológusa. Az álláskeresők önéletrajzokat töltenek fel különféle állásközvetítő portálokra, a párkeresők magukról vallanak a randizós oldalakon, az Amazon üzletelni segít, a Google és a Microsoft online irodai csomagjai megszüntetik a PC-függőséget, hiszen bárhonnan folytatható a megkezdett munka, végeredményben pedig irdatlan mennyiségben „csücsül” a világhálón bizalmas információ.

Ami az otthoni felhasználóknak jó, miért ne lehetne jó a vállalkozásoknak? Miért kellene minden cégnek magának olajoznia az üzleti folyamatait, amikor ezt sokkal profibban el tudják látni helyettük erre szakosodott szolgáltatók? Miért kellene az informatikával, az informatikusokkal, a költségtényezőkkel vesződniük? Bár kétségtelenül bizalmi hálóról van szó, elhanyagolható különbség, hogy a cégeknek nem csupán magántitkaikat, hanem üzleti működésük titkos kulcsait kell kiadniuk, ha a számítási felhőt választják. A számítási felhő nyilvánvaló előnye, hogy többé nem kell saját eszközparkunkat fejlesztgetni, ezt rábízhatjuk a szolgáltatókra. S hogy melyek lesznek ezek a szolgáltatók? Részben olyan társaságok, amelyek már ma is bővében vannak fölös kapacitásnak: távközlési vállalatok, számítógépközpontok, a Google-hoz hasonló szolgáltatómonstrumok vagy éppenséggel maguk a számítógépgyártók, amelyek – mert eladni kevesebbet fognak – saját gépeiket állítják szolgálatba. (Következésképpen nem kizárt, hogy a számítógépipar ezúttal öngólt rúgott, s élet-halál harc indul a jelenlegi piaci szereplők közt a fennmaradásért.)

S minthogy hatalmas méretekről van szó, kulcskérdés lesz számukra a nagy gépes kapacitás gazdaságos üzemeltetése. Ezeknek a vállalatoknak azonban ebben már van tapasztalatuk: nem egy ilyen központ hűtését oldották meg uszodák vízcserélő rendszerével összeépítve, áramellátását napelemekkel vagy geotermikus rendszerekkel… Sok szakember, köztük Josef Reger azonban azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben a felhőkön túlra költözik a számítási felhő. Igaz, néhány műszaki problémát még meg kell oldani, de nincs messze az idő, amikor megbízhatóan és gazdaságosan működhetnek majd földi vállalatokat kiszolgáló számítóközpontok a világűrben.

Cloud computing

A számítási felhő nem egyéb, mint a számítógépes erőforrások, alkalmazások elérése és megosztása a felhőben, azaz az interneten. A modell szerint a szolgáltatásként elérhető programok, üzleti alkalmazások távoli, gyakran virtualizált kiszolgálókon futnak, és az adatállományokat is ezek tárolják.

Már ma is számos szolgáltatást a számítási felhőből veszünk